Újabb levelet küldött Novák Katalinnak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Azt kérik az államfőtől, küldje előzetes normakontrollra a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő törvényt.
A két szakszervezet már szerdán nyílt levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje előzetes normakontrollra. A csütörtök esti, a sajtónak is eljuttatott második levélben részletes kifejtik, miért tartják Alaptörvénybe ütközőnek a sztrájkot ellehetlenítő törvényt.
Kitérnek például arra, hogy a törvény tartalmilag majdnem megegyezik a februári sztrájkrendelettel, amelyet azonban csak a járványügyi veszélyhelyzet idején kellett használni. A szakszervezetek már a rendelet miatt is alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, az alkotmánybírósági eljárás még tart, döntés nem született. Kiemelik: a jogszabály sérti a sztrájkjogot, egy esetleges sztrájkot észrevehetetlenné tesz azzal, hogy az általános és a középiskolákban az órák, foglalkozások felének megtartását írja elő.
„A sztrájkjog gyakorlása akkor tölti be alaptörvényi funkcióját, ha a munkáltató rendeltetésszerű működésében fennakadást okoz, hiszen így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás. Ha a sztrájkjog gyakorlása csak úgy megvalósítható, hogy az nem okoz fennakadást a munkáltatónál, nem akadályozza a normál üzemmenetet, akkor észrevétlen marad a munkavállalók külvilágában azaz a sztrájk jog lényeges tartalma, a nyomásgyakorló funkciója elvész” – írják.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
