Újabb levelet küldött Novák Katalinnak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Azt kérik az államfőtől, küldje előzetes normakontrollra a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő törvényt.
A két szakszervezet már szerdán nyílt levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje előzetes normakontrollra. A csütörtök esti, a sajtónak is eljuttatott második levélben részletes kifejtik, miért tartják Alaptörvénybe ütközőnek a sztrájkot ellehetlenítő törvényt.
Kitérnek például arra, hogy a törvény tartalmilag majdnem megegyezik a februári sztrájkrendelettel, amelyet azonban csak a járványügyi veszélyhelyzet idején kellett használni. A szakszervezetek már a rendelet miatt is alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, az alkotmánybírósági eljárás még tart, döntés nem született. Kiemelik: a jogszabály sérti a sztrájkjogot, egy esetleges sztrájkot észrevehetetlenné tesz azzal, hogy az általános és a középiskolákban az órák, foglalkozások felének megtartását írja elő.
„A sztrájkjog gyakorlása akkor tölti be alaptörvényi funkcióját, ha a munkáltató rendeltetésszerű működésében fennakadást okoz, hiszen így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás. Ha a sztrájkjog gyakorlása csak úgy megvalósítható, hogy az nem okoz fennakadást a munkáltatónál, nem akadályozza a normál üzemmenetet, akkor észrevétlen marad a munkavállalók külvilágában azaz a sztrájk jog lényeges tartalma, a nyomásgyakorló funkciója elvész” – írják.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
