A családok érdekében kérik, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a pedagógussztrájkot kiüresítő törvényt, amit a parlament már elfogadott.
A Szülői Hang Közösség levélben kéri Novák Katalint, hogy ne írja alá a sok szakszervezet, érdekképviselet és a tanárok által is komolyan ellenzett javaslatot, ami azóta nemcsak a parlament elé került, a képviselők meg is szavazták.
A szervezet szerint a sztrájk mint alapjog valós érdekérvényesítő ereje elengedhetetlen ahhoz, hogy a tárgyalások meghozzák a gyerekek érdekét szolgáló eredményt.
A pedagógusok sztrájkjában szülőként nem a pillanatnyi kellemetlenségeket látjuk, hanem azt a szükséges alkotmányos érdekérvényesítő eszközt, amellyel elkerülhető, vagy legalább mérsékelhető iskoláink, óvodáink színvonalának a pedagógusok nem megfelelő anyagi és erkölcsi elismeréséből származó romlása"
-írják közleményükben. Ezért kérik Novák Katalint, hogy álljon ki azért is, hogy költségvetésben a pedagógusoknak ne csupán a más területek kiszolgálása utáni maradék jusson, hanem annyi, "amennyit gyerekek és az ország jövője valóban érnek és érdemelnek".
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
