Mi történik, ha nem vesznek fel a kiválasztott középiskolába? Így fellebbezhettek

Ha megérkezett a középiskolai felvételi eredménye, de nem sikerült bekerülni a kiválasztott iskolába, a döntés ellen jogorvoslatot tehettek. Mutatjuk, hogyan.

  • Csik Veronika

Mire hivatkozhattok az elutasító döntéssel szemben?

Az iskola által meghozott döntés ellen jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozva indítható jogorvoslat. Ezt a jogorvoslati kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtanotok, amelyiknek a döntésével nem értetek egyet – áll az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Fontos, hogy ezt a kérelmeteket június 1-jéig el kell bírálni.

Fontos, hogy az OH az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét és az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja – így ezzel kapcsolatban nem kérhettek tőlük segítséget.  „A köznevelési intézmények törvényes működését az iskola székhelye (telephelye) szerint illetékes kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében jogosult vizsgálni” – teszi hozzá az OH érvényes tájékoztatója.

Kik döntenek?

Az iskola fenntartója hoz másodfokú döntést.

Fontos, hogy ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel tanulói jogviszonyban áll. De ha 8 évfolyamos és a 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkeztetek, csak akkor kell értesíteni az eredményről az általános iskolátokat, ha a jogorvoslati eljárás után mégis felvettek benneteket az adott középiskolába.

Mi történik, ha ez sem sikerül?

Akkor sincs minden veszve, ha a jelentkező elfogadja a középiskola döntését, részt vehettek a május elején induló rendkívüli felvételi eljárásban. Erről itt írtunk le mindent.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.