Már több mint félezer intézményben van iskolaőr, de még mindig vannak betöltetlen helyek
Országszerte folyamatos az iskolaőrök továbbképzése, de még így sincs elég belőlük az iskolákban.
2020 szeptembere óta dolgoznak iskolaőrök oktatási intézményekben, azóta összesen 480 esetben kellett intézkedniük – írja a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kapott adatok alapján.
Összesen 491 iskola csatlakozott az iskolaőri programhoz, összesen 480 iskolaőr dolgozik országszerte. Ők fegyvert nem viselhetnek, ún. kényszerítő eszközök, például bilincs, rendőrbot viszont van náluk.
A Népszava azt írja, az ORFK adatai szerint testi kényszert eddig 47 esetben, bilincset három, rendőrbotot pedig egy alkalommal használtak az iskolaőrök.
A leggyakrabban garázdaság bűncselekmény miatt intézkedtek, de több esetben indult vagyon elleni bűncselekmény, illetve kábítószer birtoklása miatt is büntetőeljárás. A szabálysértések között sokszor előfordult a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés és rongálás is.
Eddig négy esetben indult büntetőeljárás olyan iskolaőrökkel szemben, akik túllépték a jogkörüket. Az ORFK szerint összességében pozitív tapasztalataik vannak a rendőrségnek, a szakemberek véleménye azonban megoszlik: Adler Katalin, a Békés Iskola program koordinátora továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az iskolai agressziót rendészeti eszközökkel nem lehet érdemben visszaszorítani, hiszen a fizikai erőszaknál sokkal több a verbális erőszak, a bántalmazások nagyobb része nem a tanárok, szülők szeme előtt zajlik.
Országszerte folyamatos az iskolaőrök továbbképzése, de még így sincs elég belőlük az iskolákban.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.