2020 szeptembere óta dolgoznak iskolaőrök oktatási intézményekben, azóta összesen 480 esetben kellett intézkedniük – írja a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kapott adatok alapján.
Összesen 491 iskola csatlakozott az iskolaőri programhoz, összesen 480 iskolaőr dolgozik országszerte. Ők fegyvert nem viselhetnek, ún. kényszerítő eszközök, például bilincs, rendőrbot viszont van náluk.
A Népszava azt írja, az ORFK adatai szerint testi kényszert eddig 47 esetben, bilincset három, rendőrbotot pedig egy alkalommal használtak az iskolaőrök.
A leggyakrabban garázdaság bűncselekmény miatt intézkedtek, de több esetben indult vagyon elleni bűncselekmény, illetve kábítószer birtoklása miatt is büntetőeljárás. A szabálysértések között sokszor előfordult a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés és rongálás is.
Eddig négy esetben indult büntetőeljárás olyan iskolaőrökkel szemben, akik túllépték a jogkörüket. Az ORFK szerint összességében pozitív tapasztalataik vannak a rendőrségnek, a szakemberek véleménye azonban megoszlik: Adler Katalin, a Békés Iskola program koordinátora továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az iskolai agressziót rendészeti eszközökkel nem lehet érdemben visszaszorítani, hiszen a fizikai erőszaknál sokkal több a verbális erőszak, a bántalmazások nagyobb része nem a tanárok, szülők szeme előtt zajlik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
