Országszerte folyamatos az iskolaőrök továbbképzése, de még így sincs elég belőlük az iskolákban.
Jelenleg 525 intézményi és tartalék iskolaőr dolgozik munkavállalóként a rendőrség állományában - tudta meg a Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) a Magyar Nemzet. Ez azt jelenti, hogy még mindig vannak betöltetlen pozíciók, ugyanis az iskolaőri állomány feltöltöttsége 88 százalékos.
Az ORFK a lapnak azt is elmondta, hogy az őrök képzése és továbbképzése ebben az évben is folyamatos. A tréning elméleti és gyakorlati részt is magába foglal, és a megszerzett tapasztalatokra alapozva a kommunikációs ismeretek bővítésére, továbbá konfliktuskezelési technikák megismerésére és elsajátítására épül – fogalmazott az ORFK.
A parlament tavaly májusban döntött az iskolaőrség felállításáról. Az őrök legfőbb feladata a házirend betartatása: megakadályozhatják, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt igazolatlanul elhagyják az iskolát, meggátolhatják az intézmény területére való jogosulatlan belépést és elfoghatják azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követnek el. Lőfegyverük nincs, használhatnak viszont gumibotot, bilincset és gázspray-t.
Az elmúlt tanévben, amíg volt jelenléti oktatás, már az első hónapban több mint kétszáz alkalommal kellet beavatkozniuk az iskolaőröknek. Ezeknek a döntő többsége egyébként csak figyelemfelhívás volt, testi kényszert csak elvétve, egy-egy esetben alkalmaztak. A legtöbb beavatkozást Nógrád, Borsod és Szolnok megyében regisztrálták az első időszakban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
