Nem sikerült a középiskolai felvételi? Ezt a keresőt nézzétek meg, itt találjátok az üres férőhelyeket

Pénteken más több tucat középiskola közzétette a végleges felvételi jegyzéket, április 29-ig pedig az összes diák megtudja, hol tanulhat tovább. Aki egy helyre sem került be, a rendkívüli felvételin próbálkozhat újra.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal minden évben külön keresőt készít azokról a középiskolákról, ahol maradtak férőhelyek a felvételi után, ezért ún. rendkívüli felvételit hirdetnek.

A keresőt itt találjátok - a megye és a város/kerület kiválasztása után pipáljátok be a "rendkívüli felvételi eljárásban meghirdetett férőhely" négyzetet is, így megkapjátok, hol maradtak betöltetlen férőhelyek.

Fontos: a lista folyamatosan frissül, ezért időnként érdemes újra átböngészni az oldalt. A rendkívüli felvételi egyébként május 9-én kezdődik.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.