Az iskolák 2022. április 22-éig megkapják az egyeztetett felvételi jegyzéket, április végén pedig minden diák megtudja, melyik középfokú iskolába jutottak be. Májusban pedig indul a rendkívüli felvételi időszak, akkor az iskolák üresen maradt férőhelyeiket hirdetik majd meg.
Azok a diákok, akik sehová sem kerültek be, vagy sikerült ugyan a felvételijük egy iskolában, de oda mégsem szeretnének beiratkozni, részt vehetnek a rendkívüli felvételin, amely május 9-én kezdődik.
Május elején a középiskolák rendkívüli felvételi eljárást indíthatnak, de csak akkor, ha az általános felvételi lezárulása után maradtak üres férőhelyek. Ha egy iskolában a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb diák került be az induló évfolyamra, mindenképpen rendkívüli felvételi eljárást kell indítani. A kevesebb diákot vonzó gimnáziumokban és technikumokban jellemzően több hely marad, és a szakképző iskolák egy része is hirdet pótfelvételit.
A lista, amelyben a pótfelvételit hirdető iskolák szerepelnek, várhatóan május első hetétől lesz elérhető az oktatas.hu oldalon.
A rendkívüli felvételire érkezett kérelmekről május 20-ig dönt az iskola igazgatója. Fontos, hogy a rendkívüli felvételi nem azon a központi felületen keresztül zajlik, amelyet ezekben a hónapokban használnak a diákok, a tanárok és a szülők. Ilyenkor közvetlenül a kiválasztott középfokú iskolában kell jelentkezni, ott egyeztetni a felvételi kérelemről.
Mi alapján döntik el, ki kerül be a rendkívüli felvételin?
Iskolánként különböző szempontrendszer alapján rangsorolják az ilyenkor jelentkezőket. Van, ahol csak az általános iskolai jegyeket nézik, máshol a központi írásbeli pontszámát is (ilyenkor új tesztet természetesen nem kell írni, a januári/februári vizsga eredményét veszik figyelembe), sőt néhány gimnáziumban és technikumban szóbeli meghallgatást is tartanak.
Az idei beiratkozás a középiskolákba 2022. június 22-24. között lesz. Azonban még vannak hátra fontos dátumok, ezeket itt nézhetitek meg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
