Felrobbantottak egy kabuli fiúiskolát, legalább hatan életüket vesztették

Három robbanás történt egy fiúiskolában az afgán főváros, Kabul egyik síiták lakta negyedében kedden, legalább hatan meghaltak, 14-en megsebesültek - közölte a helyi rendőrség.

  • Eduline/MTI

A hazarák lakta Dast-e-Barcsi negyedben található Abdul Rahím Sahíd iskolát megrázó robbanások több áldozatot követeltek - írta a kabuli rendőrség szóvivője, Halíd Zadran a Twitteren. Egy biztonsági tisztségviselő szerint kézigránátok okozták a robbanásokat.

Afganisztán biztonsága jelentősen javult azóta, hogy a tálibok augusztusban átvették a hatalmat, és a nemzetközi haderő húsz év után kivonult az országból. Azonban időről időre így is előfordulnak támadások, amelyeket többségében az Iszlám Állam nevű terrorszervezet helyi ága, az Iszlám Állam-Horászán követ el.

Dast-e-Barcsiban a síita vallású hazara kisebbség sok tagja él, akiket évszázadok óta kirekesztenek és üldöznek a szunnita többségű Afganisztánban.

A kerületben több véres merénylet történt az elmúlt években, amelyeket a hazarákat eretneknek tekintő Iszlám Állam-Horászán követett el. Tavaly májusban egy iskolát ért támadás a térségben, amelyben legalább 85 civil életét vesztette, többségében iskolás lányok. A tálibok azt állítják, hogy legyőzték a szélsőségeseket, de elemzők szerint továbbra is ők jelentik a legnagyobb biztonsági kihívást az új afgán kormány számára.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.