Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
„A szeptemberi árakhoz képest majdnem a duplájára emelkedett a különböző papírtípusok ára” – mondta az Eduline-nak Orgován Katalin, a Pátria Nyomda Zrt. vezérigazgatója, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke. Bár eddig főként a nyomdák érezték meg a drágulást, nemsokára a családok is szembesülnek majd a megszokottnál jóval magasabb árakkal, a papírárak emelkedése ugyanis magával húzza majd az iskolaszerekét is. A Pátria vezérigazgatója szerint körülbelül 30-50 százalékkal kell majd többet fizetni idén nyáron a füzetekért, a rajzlapokért, mappákért, vagyis a papírból készített tanszerekért.
De az összes többi iskolaszert – a tolltartókat, az iskolatáskákat, a ceruzákat, tollakat, filceket – is jóval drágábban lehet majd megvenni, mint eddig, a beszerzési árak emelkedése miatt ezek idén várhatóan 15-30 százalékkal kerülnek majd többe. Orgován Katalin hozzátette: rosszabb a helyzet, mint amire tavaly év végén számítottak, egyelőre nem látszik a papír árának „tetőzése”, ezért arra számítanak, hogy ebben az évben a jelenlegihez hasonló ütemben drágul tovább a papír.
A papír-írószer üzletek egyébként jellemzően a nyár elején szerzik be a tanszereket a júliusi-augusztusi rohamhoz, a Pátriánál – amelynek saját üzletei is vannak, de nagykereskedőként is kiszolgálja a papírboltokat – például a napokban véglegesítik az iskolaszerek katalógusát. „Hosszú évek óta először nem tudunk fix árakat tenni a katalógusba, mert a beszállítóinknál sincsenek előre megadott árak, ez az import és a hazai beszerzésű termékekre is igaz. Napi árazás van, vagyis amikor megrendeljük a terméket, akkor derül ki, hogy mennyibe fog kerülni. Sőt van, hogy a papír árát akkor igazolják vissza, amikor indítják a kamiont” – magyarázta Orgován Katalin.
Mennyit költünk az iskolakezdésre? És mennyit fogunk idén?
A papír árának emelkedésével a több mint 1 100 ezer általános és középiskolás szülei júliusban-augusztusban szembesülnek majd, amikor elindulnak beszerezni a tanévkezdéshez szükséges füzeteket, könyveket. Egy 2021-es felmérés szerint a magyar szülők az alapvető tanszerekre átlagosan 10-15 ezer forintot költenek, ám ebben az összegben még nincs benne az iskolatáska, a testnevelésórai felszerelés, a rajzórára szükséges festékek, ecsetek, ceruzák.
MTI/Mohai Balázs
Az alsó tagozatosok, főként az elsősök beiskolázására ennél jóval magasabb összeget emészt fel, akár 40-50 ezer forintot is elmegy, ha nincs testvértől/rokontól örökölt iskolatáska, tolltartó – még akkor is ekkora kiadással kell számolni, ha egy család mindenből a középkategóriát választja. Az iskolaszerek árának emelkedése miatt idén ennél több ezer forinttal nagyobb összegre számíthatnak a szülők.
A középiskolások és az egyetemisták tanévkezdése elsőre egyszerűbbnek tűnik, de ha egy új laptopot is be kell szerezni a tanuláshoz, az megdobhatja a kiadásokat. A szakemberek szerint egyre kevesebb a 100 ezer forint alatti laptop az áruházakban és a webshopokban, az alkatrészek drágulása miatt ugyanis ezen a területen is nagyot ugrottak az árak.
A papír árának emelkedése persze a könyvek, tankönyvek árán is nyomot hagy – igaz, ebből a szülők viszonylag keveset érzékelnek majd, az általános és középiskolások ugyanis a következő tanévben is ingyen kapják meg az állami tankönyvlistán szereplő kiadványokat. Ennek ellenére előfordulhat, hogy néhány ezer forintot el kell különíteni tankönyvekre. Sok iskolában kérik a tanárok, tanítók a szülőket, hogy egy vagy több tárgyból vásárolják meg valamelyik magánkiadó könyvét, abból ugyanis hatékonyabban tanulnának a diákok – csak éppen ezekre nem jár állami támogatás.
Miért emelkedik ilyen gyorsan a papír ára?
A Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke szerint több tényező is szerepet játszik abban, hogy így megugrott a papír ára. Az egyik legfőbb ok az online kereskedelem felfutása, amely miatt egyre több hullámpapírt használnak, hiszen jellemzően kartondobozokba csomagolva szállítják ki az online megrendelt termékeket. A hullámpapír készítéséhez pedig kifejezetten sok cellulóz kell, vagyis éppen a csomagolóipar happolja el a cellulózt az ún. grafikai papírt gyártók – ilyenből készülnek a könyvek, a füzetek, a rajzlapok, a nyomtatópapírok – elől.
Az egyszer használatos műanyagok kivezetése miatt is megugrott az igény a cellulóz iránt – mert bár itt-ott feltűnnek a rizsből, bambuszból, fémből, üvegből vagy éppen fából készített szívószálak, tányérok és poharak, a műanyagról a legtöbben papírra álltak át. „A kérdés, hogy van-e mindehhez elegendő cellulózforrás” – magyarázta a Pátria vezérigazgatója, hozzátéve: a helyzetet tovább nehezítette a kínai szállítási költségek megugrása, a finnországi papírgyárak leállása, sőt az orosz-ukrán háború is.
„A finn papírgyárakban lassan három hónapja tart a sztrájk, ezért leállt a termelés, más gyárakból kell beszerezni az alapanyagokat. A háború miatt pedig ellehetetlenült a cellulóz-alapanyagok beszerzése Ukrajnából és Oroszországból” – mondta.
