Több mint ezer ukrajnai diákot fogadtak be eddig a romániai iskolák

Hétről hétre emelkedik a romániai iskolák tanóráin részt vevő ukrán menekült diákok száma: ezen a héten a számuk 1140-re emelkedik - jelentette be Sorin Cimpeanu román oktatási miniszter.

  • Eduline/MTI

Szombat hajnalig 546 223 ukrán állampolgár érkezett Romániába a háború kezdete óta. Az ország területén maradt csaknem 79 ezer menekült 43 százaléka (33 691) kiskorú, közülük több mint 24 ezren iskolás korúak - mondta a miniszter.

A szülők több mint ezer ukrán diákot írattak már be a romániai iskolákba: ők a román tanrend szerint tanulnak. A menekültek túlnyomó többsége viszont azt szeretné, ha gyermeke az ukrán tanrend szerint tanulhatna tovább: ehhez még logisztikai támogatásra lesz szükség, elsősorban a román iskolák részéről, hogy tantermeket és online felszerelést biztosítsanak számukra, amellyel be tudnak csatlakozni az ukrajnai iskolák tanóráiba - magyarázta Cimpeanu.

Az ukrán hatóságok idén felfüggesztettek az összes év végi vizsgát, így az ukrajnai diákoknak csak arra van szükségük az adott tanulmányi év elvégzését tanúsító igazolás megszerzéséhez, hogy online részt vegyenek a tanórákon.

Az ukrajnai háború elől Romániába menekülő külföldiek szociális ellátásáról szóló, március 7-i sürgősségi kormányrendelet szerint minden, román területen maradó gyermeknek a román állampolgárokéval azonos joga van az ingyenes oktatásra, az Ukrajnából érkező felnőtteket pedig immár munkavállalási vízum nélkül is alkalmazhatják a munkaadók.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.