A február 24-i orosz támadásokat követően online térbe költöztek az ukrán iskolák, így az órákon azok is részt vehetnek, akik elmenekültek a háborús országból.
A bő egy hónapja tartó orosz-ukrán konfliktusban közel 400 oktatási intézmény sérült meg, 60 épület pedig teljesen megsemmisült: óvodák, általános- és középiskolák, oktatási központok váltak a háború áldozatává - számol be a Voanews. A február 24-i orosz támadás után az összes ukrán iskola bezárt, a diákonak „szünetet” hirdettek. Márciusban azonban az ország nagy részében újraindult az oktatás, és az ukrán Oktatásügyi Minisztérium garantálja, senkinek sem kell évet ismételnie a háború miatt.
Ukrajna 25 régióból csupán 4 az, ahol a mai napig szünetel a tanítás. Az órákat többnyire online tartják: az oktatási minisztérium a Google-lel közösen egy online, egész Ukrajnára vonatkozó tanmenetet is kidolgozott, amely egy „átlagos” iskolai tanmeneten alapul. Ezekkel a tananyagokkal biztosítják, hogy a tanárok nélkül marad diákok önállóan is folytathassák a tanulást, a magániskolák pedig ingyenes hozzáférést kínálnak kurzusaikhoz. Szakértők szerint nagyon fontos, hogy a gyerekek figyelme elterelődjön a nehézségekről és hatékonyan használják fel a rendelkezésre álló szabadidejüket.
Mi lesz az érettségizőkkel?
Az érettségi előtt álló diákok különösen nehéz helyzetben vannak, ezek a vizsgák szükségesek ugyanis az egyetemi felvételihez. Az illetékes minisztérium a helyzetre való tekintettel a vizsgák elhalasztását javasolja, de vannak, akik szerint alternatív megoldásokat kell keresni, például csökkenteni a követelményeket.
Azok az ukrán diákok sem maradnak oktatás nélkül, akik elmenekültek a háború elől: Lengyelországban, Moldovában és Németországban is több száz tanulót iskoláztak be, egy olasz iskolában pedig a napokban tapsviharral köszöntötték két új, ukrán diáktársukat.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
