Április elejéig felfüggesztik a sztrájkot a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, de továbbra is tiltakoznak majd, méghozzá „gördülő polgári engedetlenséggel”: naponta egy tanár megtagadja a munka felvételét.
A Kölcsey-gimnáziumban három napon át sztrájkolt a tantestület egy része, de – mondják a Facebookon közzétett videóban – a sztrájkot ebben a formában anyagi okok miatt nem tudják folytatni, ugyanis minden egyes nappal átlagosan 10 ezer forintot veszítenek.
Emellett – teszik hozzá – felelősséggel tartoznak a diákjaikért, szeretnék folytatni velük a munkát. A tiltakozásnak azonban nincs vége: a sztrájkot április elejéig felfüggesztik, a tiltakozást „gördülő polgári engedetlenséggel” folytatják, vagyis naponta egy tanár megtagadja majd a munka felvételét.
Ugyanakkor továbbra is fenntartják követeléseiket, elfogadhatatlannak tartják a sztrájkrendeletet. „Felháborítónak tartjuk az oktatási kormányzat hallgatását és évek óta tartó párbeszéd-képtelenségét, hogy a diákokat darabárunak tekintik, a pedagógusokat pedig végrehajtó robotoknak” – emelik ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
