Legalább 20 ezer iskolai dolgozó sztrájkolt szerdán, és ebben még nincsenek benne azok, akik polgári engedetlenségi akcióba kezdtek - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
„Figyelem! A március 16-ai adatok se véglegesek, mert még mindig érkeznek. Eddig azt tudjuk, hogy a sztrájk első napján mintegy 20000 pedagógus és mintegy 500 nem pedagógus munkakörben dolgozó sztrájkolt, emellett több intézményben polgári engedetlenség is volt. A beérkezett visszajelzések alapján, ahol volt sztrájk, ott átlagosan 30%-os volt a részvétel azzal, hogy ezekben az adatokban nem látszanak a sztrájkot nagy létszámban bevállaló intézmények közül azok, ahol az intézményvezető rendkívüli szünetet vagy tanítás nélküli munkanapot rendelt el, és emiatt nem tudtak tanóráik megtartása helyett sztrájkolni a kollégák” – írja a Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Hozzáteszik: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek „nem lehetett pontos adata, amikor az alacsony létszámadatot bemondta”. A miniszter szerda délután úgy nyilatkozott, hogy az állami iskolák pedagógusai közül kevesebb mint 15 ezren vettek részt a sztrájkban, ha pedig az óvodákban és a szakképzésben dolgozókat is beleszámolják, a pedagógusok kevesebb mint tíz százaléka sztrájkolt.
A PDSZ szerint a cél láthatóan nem az, hogy a közoktatást kihúzzák a gödörből, „hanem a sztrájkjog gyakorlásának megakadályozása, a sztrájk láthatatlanná és súlytalanná tétele”.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
