Legalább 20 ezer iskolai dolgozó sztrájkolt szerdán, és ebben még nincsenek benne azok, akik polgári engedetlenségi akcióba kezdtek - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
„Figyelem! A március 16-ai adatok se véglegesek, mert még mindig érkeznek. Eddig azt tudjuk, hogy a sztrájk első napján mintegy 20000 pedagógus és mintegy 500 nem pedagógus munkakörben dolgozó sztrájkolt, emellett több intézményben polgári engedetlenség is volt. A beérkezett visszajelzések alapján, ahol volt sztrájk, ott átlagosan 30%-os volt a részvétel azzal, hogy ezekben az adatokban nem látszanak a sztrájkot nagy létszámban bevállaló intézmények közül azok, ahol az intézményvezető rendkívüli szünetet vagy tanítás nélküli munkanapot rendelt el, és emiatt nem tudtak tanóráik megtartása helyett sztrájkolni a kollégák” – írja a Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Hozzáteszik: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek „nem lehetett pontos adata, amikor az alacsony létszámadatot bemondta”. A miniszter szerda délután úgy nyilatkozott, hogy az állami iskolák pedagógusai közül kevesebb mint 15 ezren vettek részt a sztrájkban, ha pedig az óvodákban és a szakképzésben dolgozókat is beleszámolják, a pedagógusok kevesebb mint tíz százaléka sztrájkolt.
A PDSZ szerint a cél láthatóan nem az, hogy a közoktatást kihúzzák a gödörből, „hanem a sztrájkjog gyakorlásának megakadályozása, a sztrájk láthatatlanná és súlytalanná tétele”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
