Erre a kérdésre válaszol Veiszer Alinda. Az újságíró fél családja tanárokból, egyetemi oktatókból áll, mégsem jutott eszébe, hogy tanárnak menjen.
"A fél családom pedagógusokból és egyetemi oktatókból áll, és mégsem. Eszembe sem jutott a tanárszak. Már akkor is, a kilencvenes években azt láttam magam körül, hogy a pedagógusok kipurcannak, sokat küzdenek, de nem sok eredménnyel, és hát nem marad pénz. Soha nem marad semmire. Színházra, könyvre, vagy bármire. Azt hiszem, egy ilyen karácsonyon fogalmaztam meg, hogy tanár, az biztosan nem leszek" - írja Facebook-posztjában Veiszer Alinda újságíró.
Hozzáteszi: sok mindent kellene kapniuk a tanároknak, például nagyobb szabadságot, okos oktatási minisztériumot, "hogynemondjam miniszter". Kellene még olyan környezet, ahol nem megfenyegetik a sztrájkolókat, hanem érdemben tárgyalnak velük, ahol nem kérnek listát a renitensekről, ahol nem veszik el a sztrájkhoz való jogukat - írja.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
