Több ezren gyűltek össze az ADOM Diákmozgalom és az aHang mai demonstrációján, a Kossuth téren.
Délben ért a tömeg a Parlament elé, ahol beszédek, zene és közös piknik is lesz majd.
Az esemény első elemeként elhangzott A Pál utcai fiúk híres Mi vagyunk a grund című dala, és a Kossuth Lajos azt üzente című népdal is. Közben jönnek a képek a Kossuth térről:
Amíg a beszédekre várnak a diákok, egy magyar majd egy kockás zászló, és egy "veletek vagyunk" felirat is megjelent a Parlament ablakában.
Kelemen Máté, az egyik szervező elmondta, a tanári szakszervezetek tavaly kezdték a tárgyalásokat, azonban a kormány szerintük olyan rendeletet hozott, amivel teljesen ellehetetlenítették a tanárok sztrájkját. Most értük és a jogaikért, megbecsülésükért tüntetnek.
A rendelet ellenére szakszervezetek úgy döntöttek, hogy a szabályok szerint játszanak – tette hozzá. A helyzet nem csak a tanárokról szól, hanem rólunk is, azokról, akik most tanárnak tanulnak, azokról akik most vagy hamarosan a közoktatásban tanulnak. Mindenkinek érdeke egy szebb jövő.
Könnyű azt mondani, hogy orvosnak meg mérnöknek kell menni, de az oda vezető út az iskolai tanórákkal van kikövezve
- hangzott el a Parlament előtt.
Berg Judit, József Attila-díjas író, aki a szülők képviseletében szólalt fel, elmondta, szerinte is méltatlan a helyzet. "A közoktatás összeomlott, nincs idő várni. Most kell változtatni" - mondta. Hozzátette azt is, hogy a tanárok, a ma dolgozó pedagógusok mind hősök, akik azonban nem bírják a nyomás alatt. "Nem csak a versenyképes fizetésről van szó, a leterheltségről is. A tananyagot és a rengeteg adminisztrációt is csökkenteni kell" - mondta az író. "Össze kell fognunk, hogy mindannyiunk élete jobbá váljon" - emelte ki, egy Lázár Ervin-mese példáján keresztül.
Az eseményen felszólalt egy tizenegyedikes diák is, hangsúlyozta: az oktatás problémája a diákok problémája is. A tanárjelöltek is felszólaltak, hamarosan ők is tiltakoznak majd az Akadémia utcában. A többi megszólaló diák is kiemelte, tanárok nélkül nincs jövő. "Mindenki megérdemli, hogy meg tudjon élni a fizetéséből" - hangzott el.
A NoÁr Mozgalom képviselői is elmondták, azért vannak ma a Kossuth téren, mert kiállnak a tanárok mellett. Mivel Molnár Áron kovidos lett, Bezzeg Bori, a mozgalom kommunikációsa olvasta fel az aktivista mondanivalóját. Majd elhangzott NoÁr legújabb száma:
Az éneklés után közös tánc és vonatozás kezdődött a Kossuth téren.
A részletes programokat itt nézhetitek meg. A mai eseményekről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok el:
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.  |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
