Cáfolja a két tanári szakszervezet, hogy ilyen szabályok vonatkoznának a sztrájkolókra

„A jogellenes intézkedésekre történő utasítások országszerte azonosak, tehát nyilvánvaló, hogy központi, kormányzati akaratot valósítanak meg. A kormány kezdettől fogva nagy erőkkel azon dolgozik, hogy a sztrájkot megakadályozza, ahelyett, hogy ugyanilyen figyelmet és energiát fordítana a közoktatásban dolgozók – egyébként általuk is jogosnak tartott – követeléseinek teljesítésére” – írja közös közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

Azt írják, a munkáltatók semmilyen határidőt nem szabhatnak a sztrájkban résztvevők névsorának leadására, hiszen a sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni, és bármikor ki is lehet belőle lépni. Az sem igaz – teszik hozzá –, hogy ha valaki sztrájkol március 16-án, akkor az egész napos bérét elveszíti.

„A sztrájktörvény szerint bérlevonás csak a sztrájk miatt kiesett munkaidőre lehetséges, és nem automatikusan az egész munkanapra, ahogy azt a tankerületi központok jogellenesen állítják. Jár az illetmény a délutáni, kötetlen munkaidőben végzett feladatokért is, valamint minden, tanórán kívül, de kötött munkaidőben végzett munkáért (pl. adminisztráció, szülőkkel, tanulókkal kapcsolattartás, felkészülés, dolgozatjavítás), tehát jogellenes kijelenteni, hogy amikor a munkavállaló sztrájkolt, az egész napra nem jár bér” – írják.

„Az igazgató köteles együttműködni a sztrájkbizottsággal, következésképpen jogsértést követ el, ha nem a sztrájkbizottsággal egyeztetve jár el a sztrájk szervezésével összefüggő tájékoztatásnál és adatközléskor. A szülőket pedig a sztrájkbizottság, a pedagógus, az osztályfőnök is tájékoztathatja – ezt nekik megtiltani jogszerűen nem lehet, ha a tájékoztatás nem az intézmény nevében történik. Az SNI-s gyerekekkel foglalkozók is sztrájkolhatnak, ha a gyerekeket a szülők nem viszik be az intézménybe” – emeli ki a két szakszervezet.

A PSZ és a PDSZ kiemeli: a sztrájkoló tanóráinak megtartására csak akkor lehet sztrájkban résztvevőt beosztani, ha nincs más, akit be lehetne küldeni a tanórára. „Nincs alapja annak a vezetői intézkedésnek sem, hogy minden munkanapon legalább három órát mindenképpen kötelező megtartani, különben azt a napot pótolni kell” – teszik hozzá.