Március 16-ától határozatlan idejű sztrájkot szervez a két nagy pedagógus-szakszervezet. Arra kérik a szülőket, hogy ha megtehetik, ezeken a napokon ne vegyék igénybe az iskolai gyermekfelügyeletet – így válik igazán „láthatóvá” a sztrájk.
„Az elmúlt években az oktatásra egyre kevesebbet költött az állam, így az óvodák, iskolák életében egyre több nehézség tapasztalható, ennek pedig a gyermekek, a diákok a kárvallottjai. Önök is észlelhették, hogy egyre több olyan foglalkozás, óra van, amelyet nem szakos tanár tart: angolra beküldik a rajztanárt, a matematikára bemegy a magyart tanító pedagógus. Nincs ez rendjén, hiszen így a gyermekek nem kapják meg azt az oktatást, amelyre szükségük lenne további tanulmányaikhoz. Fejlesztő foglalkozások maradnak el, mert nincs elegendő szakember, aki a gyermekek fejlesztéséhez szakszerűen ért” – olvasható a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös levelében.
A március 16-i sztrájkot szervező két nagy pedagógus-szakszervezet hozzáteszi: az alacsony és megalázó bérek, a felesleges adminisztráció és a sok tanítási óra miatt egyre kevesebb a pályakezdő pedagógus. „Ha a kormányt nem tudjuk rávenni, hogy megállítsa a pedagógusok létszámának csökkenését, ha nem tudja vonzóvá tenni a fiataloknak a pályát, ha nem fordít többet közoktatásra, rövidesen óvodákat, iskolákat kell bezárni, növelni a csoportok létszámát, ami egyáltalán nem tesz jót a gyerekeknek, a tanulóknak” – írják.
Március 16-ától a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) határozatlan idejű sztrájkot szervez. „A még elégséges szolgáltatás keretében a gyermekek felügyeletéről az intézmény gondoskodik. Kérjük Önöket, hogy ezt a lehetőséget csak akkor vegyék igénybe, ha gyermekük felügyeletét másként nem tudják megoldani” – kérik a szülőket.
A két szakszervezet egyébként "kreatív" megoldásokkal szervezi meg a sztrájkot, erről itt olvashattok:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
