A szakképzésben dolgozók bérének emelését, a kötelező óraszámok rendszerének visszaállítását, az ágazati szakmai pótlék bevezetését követeli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely sztrájkbizottságot alakított. A kormánynak öt napon belül meg kell neveznie, kivel tárgyalhatnak a követeléseikről.
A PDSZ március 3-án döntött arról, hogy sztrájkbizottságot alakít a szakképzésben dolgozók követelései miatt. Szerdai közleményükben azt írják, többek között a bérek emelését, a heti 22 kötelező óraszám keretének bevezetését, a többletórák kifizetését szeretnék elérni.
Azt is szeretnék kiharcolni, hogy a szakképző intézményekben tanítók hivatalosan ne „oktatók”, hanem ismét „pedagógusok” legyenek. „A továbbképzési kötelezettség korhatára az az év legyen, amikor a pedagógus eléri az 55. életévét” – sorolják további követeléseiket abban a levélben, amelyet Orbán Viktornak küldtek el.
Az esetleges sztrájk időpontjáról a sztrájkbizottság később, az egyeztetések eredménye alapján dönt – arra kérik a kormányt, hogy öt napon belül jelölje ki az egyeztetésekben részt vevő képviselőjét.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
