Miért nem érdemes előrébb sorolni a jelentkezési lapon azokat a középiskolákat, ahová egészen biztosan bekerültök majd? Miért nem jó döntés, ha a legszimpatikusabb iskolát egy gyengébben sikerült szóbeli után a listátok végére száműzitek? És hogyan működik a középiskolai felvételi algoritmus? Ezekre a kérdésekre mind válaszolunk ebben a cikkben.
Egyre több középiskola teszi közzé az ideiglenes felvételi jegyzékét, és lassan közeledik a „módosítási időszak” is – idén március 21-én és 22-én lehet megváltoztatni a megjelölt iskolák és tagozatok sorrendjét. Mielőtt újra legózni kezdtek a tanulói adatlap soraival, érdemes alaposan átgondolni, van-e értelme módosítani a sorrenden.
Amikor nem érdemes változtatni
A legfontosabb: ha az írásbeli és – ha van – a szóbeli eredménye alapján úgy tűnik, hogy esély sincs bejutni a legszimpatikusabb iskolába, nem szabad változtatni. „Tapasztalataink szerint a szülők/jelentkezők egy része ilyenkor a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tagozatokat hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja. Ez a döntés – a későbbiekben részletesen megindokoljuk – nem célszerű; mind a jelentkezőknek, mind az iskoláknak egyértelműen hátrányos” – olvasható abban a jól érthető összefoglalóban, amelyet a budapesti Leövey Klára Gimnázium tett közzé még tavaly márciusban.
Hogy ilyenkor miért nem érdemes változtatni a sorrenden? Ha azt az iskolát soroljátok az első helyre, ahol egészen biztosan sikerül a felvételi, éppen annak az esélyét zárjátok ki, hogy a bizonytalanabbnak tűnő iskolát a rendszer „kipróbálja”, és (nagy meglepetésre/valami csoda folytán) bekerüljön a diák a legjobbnak tűnő középiskolába. „Ha a bizonytalan helyzet marad az első helyen, akkor azt az algoritmus kipróbálja – akár sikerülhet is :-) –, vagy – a rosszabb esetben – a biztos második helyre veszik föl a tanulót” – olvasható az összefoglalóban.
Amikor változtatni kell
A jelentkezési lap beadása óta eltelt hetekben sok mindent megtudhattatok az iskolákról. Mivel idén a járvány miatt megint kevés helyen tartottak hagyományos nyílt napot, sok nyolcadikos számára a szóbeli felvételi volt az első alkalom, amikor beléphetett az épületbe, találkozott az ott tanítókkal. És előfordulhat, hogy rossz élménnyel ment haza, viszont a mentőövként beírt iskola tanárai annyira szimpatikusak voltak a szóbelin, hogy inkább azt választanátok. Ha ezek alapján úgy gondoljátok, hogy az iskolák/tagozatok eredeti sorrendje már nem megfelelő, változtassatok a tanulói adatlapon.
Persze akkor is változtatni kell, ha valamilyen hiba történt a jelentkezéskor, olyan tagozat neve vagy kódja került fel a jelentkezési lapra, amit nem szerettetek volna megjelölni, vagy épp fordítva, lemaradt egy-egy tagozat a lapról.
Hogyan működik a felvételi algoritmus?
A Leövey oldalán jól összefoglalják, hogyan működik a magyar középiskolai felvételi rendszer. Az ún. késleltetett elfogadási algoritmust (más néven a Gale-Shapley algoritmust) használják, amely olyan módon kapcsolja össze a jelentkezőket az iskolákkal, hogy mindenki a számára elérhető legjobb iskolát kapja.
„A felvételi eljárás során a jelentkezők az általuk elsőnek megjelölt helyre, de csak "ceruzásan" kerülnek felvételre, és a nevüket bármikor „kiradírozhatjuk”, ha náluk jobb jelentkező szeretne arra a tagozatra bekerülni, és így túllépnénk az adott keretszámot. A kiradírozott jelentkező esetében ekkor a jelentkezési listájáról elővesszük a következő iskolát/tagozatot és ott próbálkozunk, persze így esetleg kiütve egy ott ceruzával beírt jelentkezőt. Ez így megy (ismétlődik) mindaddig, amíg mindenki felvételt nyer, vagy ha a fel nem vett jelentkezők listájáról elfogynak a megjelölt, „kipróbálható” iskolák, tagozatok” – írják.
Ez – teszik hozzá – az iskolákat/tagozatokat valódi vágyaik szerint rangsoroló diákok számára ad optimális megoldást. Ha valaki taktikai okokból más sorrendet ad meg a jelentkezési lapon, akkor lehetetlenné válik, hogy egy számukra kedvezőbb helyre vegyék fel őket.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.  |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
