A szóbelik után jön az ideiglenes felvételi jegyzék, majd a végleges lista. Pontosan mikor derül ki, melyik középiskolába jutottak be a nyolcadikos diákok?
Jelenleg még zajlanak a szóbeli felvételik azokban a középiskolákban, ahol a vírushelyzet ellenére is megtartják a szóbeli számonkéréseket, elbeszélgetéseket. Arról, hogy hány ponttól hívják be a jelentkezőket az egyes iskolák, itt írtunk bővebben.
De mikor derül ki, kik kerültek be?
Első körben a középiskolák a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb 2022. március 16-ig a honlapjukon nyilvánosságra hozzák a jelentkezők felvételi jegyzékét. Ebben az ideiglenes jegyzékben mindenki – aki nem ad meg jeligét – az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül.
Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé az elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki nem teljesítette követelményeket, az elutasítását azaz „E” betűt kap. A középiskoláknak az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – fel kell tünteti a felvehető tanulók létszámát is. Az igazgató az ideiglenes felvételi rangsorban tanulmányi területenként feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. Ezt az ideiglenes felvételi rangsort 2022. április 12-éig kell elkészíteniük az igazgatóknak.
Mivel a pontszámok alapján egy diák több helyre is bekerülhet, a jelentkezési helyeket és a pontszámokat egyeztetni kell. Ezért később az ideiglenes felvételi rangsorok és a tanulói adatlapok egyeztetése után az Oktatási Hivatal összeállítja, hogy ki melyik középiskolába és melyik tanulmányi területre került be (ez az egyeztetett felvételi jegyzék). Itt van szerepe a korábbi felvételi rangsornak, azaz annak, ki melyik iskolát hányadik helyen jelölte meg.
Az iskolák 2022. április 22-éig megkapják az OH-tól az egyeztetett felvételi jegyzéket. Ezek után a felvételire jelentkező minden tanulónak a jelentkezési lapon megjelölt értesítési címére 2021. április 30-áig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adott be.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
