A héten sok iskolában elkezdődnek a szóbeli vizsgák: mutatjuk, hány ponttól hívják be a jelentkezőket

Van olyan középiskola, ahol a héten már indul a szóbeli felvételi, ezért összegyűjtöttük, idén hogyan alakult behívási ponthatárok a budapesti topgimnáziumokban és a vidéki iskolákban.

  • Eduline

Február 22. és március 11. között tartanak szóbeli felvételi vizsgát azok az intézmények, amelyek a rangsoroláskor nemcsak az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli eredményét számolják, hanem a szóbeli meghallgatás eredményét is figyelembe veszik. Van olyan iskola, ahol valamennyi jelentkező bizonyíthat a szóbelin, míg máshol a jelentkezők magas szám miatt ponthatárt húznak, ezekből gyűjtöttünk össze néhányat:

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium hetedik évfolyamára jelentkezőknek a maximális 150-ból 110 pontot kellett elérniük, hogy szóbelizhessenek, míg a kilencedik évfolyamra felvételizők szóbeli behívási ponthatára 116. A budapesti Szent István Gimnáziumban a hat évfolyamos képzéseken a szóbeli behívási ponthatára 74, a négy évfolyamos képzéseken 83 pont. A hatodikosok közül mentességet kapnak azok, akik legalább 90 pontot szereztek, a nyolcadikosok közül pedig azok, akik legalább 93-at értek el. Nekik egyszerűsített szóbeli meghallgatáson kell részt venniük, és a maximális szóbeli pontszámot kapják meg.

A Veres Péter Gimnázium nyolc évfolyamos képzésének szóbelijén azok vehetnek részt, akik legalább 206 pontot szereztek a központi írásbeli felvételin (a magyar duplán, a matematika triplán számít). A négy évfolyamos képzés ideiglenes felvételi jegyzékét pedig már közzé is tették. A budapesti Jedlik Ányos Gimnázium nyolc évfolyamos képzésének szóbelijére azokat a diákokat várják, akik a központi írásbelin legalább 74 pontot szereztek. 74-nél húzták meg a matematikai tagozat ponthatárát is, míg a természettudományin 63, az angoloson 64, a németesen 57, az informatikain 65, az élsportolóin pedig 56 a határ.

A VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium oldalán azt írja, "Kedves Felvételizők! Tájékoztatunk Benneteket, hogy a tanulmányi pontok és az írásbeli eredmények összesítése után az alábbi ponthatárokat állapítottuk meg a szóbeli meghallgatásokra.

0001 (francia két tannyelvű képzés): 110 pont

0002 (nyelvi előkészítő, haladó német, kezdő angol): 118 pont

0003 (élsportolói osztály): 109 pont

0004 (nyelvi előkészítő, angol-francia, ÖKO szemlélet): 116 pont

0005 (nyelvi előkészítő, angol-olasz): 116 pont

0006 (nyelvi előkészítő, olasz-angol): 116 pont".

Az Újbudai József Attila Gimnáziumba összesen 1364-en jelentkeztek. „Az idén is hatalmas a túljelentkezés, így angol (0001), biológia (0008) és matematika (0009) szóbeli meghallgatásra azt a közel 400 tanulót várjuk, aki a 150 eddig elérhető pontból legalább 125 pontot szerzett” – írják. A pontszámítás a hozott pontok (50) és a központi írásbelin szerzett pontok (anyanyelv 50 + matematika 50) alapján egységesen történik. A matematika-fizika emelt óraszámú csoportba jelentkezők speciális szorzója csak a matematika szóbeli vizsga után, a végső pontszám kialakításánál érvényesül.

A budapesti Közgazdasági Politechnikum 6+1 éves képzésének szóbeli felvételijén azok bizonyíthatnak, akik legalább 96 pontot szereztek általános iskolai jegyeikkel és a központi írásbeli felvételin elért eredményeikkel. A budapesti Innovatív Gimnáziumban 50 pontot kellett elérni a jelentkezőknek ahhoz, hogy részt vehessenek a szóbeli meghallgatáson, melyet online formában szerveznek meg. A budapesti Madách Imre Gimnázium szóbelijére a legalább 63 hozott ponttal rendelkezőket hívják be, illetve feltétel az "írásblin megfelelő eredmény elérése" is. A XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnázium szóbeli vizsgájára azok jelentkezhetnek, akik legalább 90 pontot értek el az összesen szerezhető 140-ből.

A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium oldalán azt írja, "intézményünkben a szóbeli felvételi vizsgákra a következő ponthatárokat állapítottuk meg:

6 évfolyamos speciális matematika tagozat (0001): 254 pont

6 évfolyamos általános tantervű tagozat (0002): 241,2 pont

6 évfolyamos általános tantervű tagozat (0002), szóbeli mentesség ponthatára (100 pontos szóbeli megajánlása): 276 pont

4 évfolyamos társadalomtudományi tagozat (0003): 235,6 pont

4 évfolyamos természettudományi tagozat (0004): 257,8 pont".

A Fazekasba felvételizők maximum 400 pontot szerezhetnek, tagozatonként más-más súlyozással veszik figyelembe az általános iskolai jegyeket, a központi írásbeli eredményét matekból és magyarból, valamint a szóbelit. A speciális matematika tagozaton például a központi írásbelin matekból megszerzett pontszámot (vagyis a maximum 50 pontot) néggyel szorozzák meg, ehhez adják hozzá a magyarteszten összegyűjtött pontokat, az ötödikes év végi és a hatodikos félévi jegyek összegét, illetve a szóbelin megszerezhető maximum 50 pontot. A hat évfolyamos, de általános tantervű osztályba jelentkezők magyarból és matekból elért írásbeli eredményét ezzel szemben 2,4-2,4-gyel szorozzák be.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziuma úgy határozott, felmentést kapnak a szóbeli meghallgatástól azok, akik a megszerezhető 110 pontból legalább 103-at elértek. Őket a majdani sorrendbe állításkor a maximális, 36 pontos szóbelivel rangsorolják, aki pedig legalább 91,5, de legfeljebb 102 pontot szerzett, az bizonyíthat a szóbelin. Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium hatévfolyamos képzésére jelentkezők közül a legalább 77 pontot elért jelentkezőket szóbeliztetik, azonban a legalább 85 pontot szerzett tanulóknak csak ismerkedő beszélgetésen kell részt venniük, a tantárgyi szóbeli alól mentességet kapnak. Ugyanez a szabály vonatkozik azokra is, akik a központi írásbelin valamelyik vizsgatárgyból (matematika, magyar) legalább 45 pontot értek el ÉS ezt a tárgyat választották szóbeli tárgyként is.

Az Újpesti Babits Mihály Gimnázium nyolcosztályos képzésére jelentkezők közül azokat hívják be szóbelire, akik legalább 60 pontot szereztek, míg a négyosztályos képzésre felvételizőknek 55 pontot kellett szerezniük, hogy szóbelizhessenek. A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium szóbelijére való bekerüléshez a maximális 150-ből legalább 100 pontot kellett gyűjteniük a jelentkezőknek. A meghallgatást ebben az intézményben online, a Zoom felületén tartják.

A Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium nem tett közzé konkrét ponthatárt, azt viszont kiemelik, hogy az írásbeli eredmények és a hozott pontok alapján első 300 felvételizőt szóbeliztetik. A budapesti Baár-Madas Református Gimnázium a hetedik évfolyam meghallgatására azokat a diákokat várja, akik legalább 171 pontot értek el.

A Toldy Ferenc Gimnázium két 7. évfolyamos osztályába eddig összesen 572-en jelentkeztek. A szóbeli behívási ponthatára 210 pont. A pontszámításkor egyébként megduplázzák a központi írásbeli felvételin elért pontszámot (így maximum 200 pontot lehet szerezni), és ehhez adják hozzá az 5. év végi jegyek alapján hat tárgy átlagát (amelyet tízzel beszoroznak). Így összesen 250 pontot lehetett eddig gyűjteni. „Azokat a jelentkezőket, akik a fenti pontszámítás alapján 238 vagy annál magasabb pontszámot értek el – a szóbeli vizsga mellőzésével – a felvételi rangsorban a biztosan felvettek közé rangsoroljuk” – olvasható a gimnázium oldalán.

Vidéki ponthatárokról is tudunk

A Gödöllői Török Ignác Gimnáziumban a nyolcosztályos képzés szóbeli behívási ponthatárát 124, az angol nyelvi előkészítős és az angolos tagozatét 113, a németesét 120, a digitális kultúra tagozatét pedig 113 pontban állapították meg. A Gödöllői Református Líceum Gimnázium szóbelijén a legalább 58 pontot szerzett felvételizők vehetnek részt. A győri Révai Miklós Gimnázium hetedik évfolyamára jelentkezők közül azokat hívják be, akik összesen legalább 121 pontot gyűjtöttek.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.