Legutóbb a január végi figyelmeztető sztrájk előtt találkoztak a felek, azonban ha ma sem sikerül megegyezniük, a szakszervezetek készen állnak egy határozatlan idejű sztrájkra is.
Korábban hiába tárgyalt a minisztérium és a két szakszervezet, nem sikerült elérni, hogy vonják vissza az állami iskolák dolgozóira vonatkozó rendeletet, amely alapján fizetés nélküli szabadságra kell küldeni azokat, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen. Nem született megállapodás a béremelésről sem, a kormány - úgy tűnik - továbbra is ragaszkodik a tízszázalékos 2022-es emeléshez, ennél többet nem adnak. A tárgyalásokon ezen kívül előkerült a munkaterhek csökkentésének kérdése is, azonban ebben sem sikerült közös nevezőre jutnia a szakszervezeteknek és az Emminek.
Azóta a két nagy pedagógus-szakszervezet kedden az Alkotmánybírósághoz nyújtott be alkotmányjogi panaszt, céljuk, hogy a bíróság a február 11-i kormányrendelet alaptörvény-ellenességét mondja ki, és semmisítse meg a jogszabályt. Ha a tárgyalás eredménytelenül zárul, akkor március 16-én határozatlan idejű munkabeszüntetésbe kezdenek a pedagógusok.
Egyre több iskolából csatlakoznak tanárok a polgári engedetlenséghez is
Kedden is folytatódott a polgári engedetlenség az iskolákban, 17 egyházi iskola 137 tanára és 203 támogató kollégájuk csatlakozott. Eddig nagyrészt az állami iskolák tanárai döntöttek a polgári engedetlenség mellett - bár voltak támogató egyházi intézmények is.
Az elmúlt napokban több technikum és óvoda is csatlakozott az akcióhoz, amihez a február 14-i kezdet óta közel 200 intézményből csatlakoztak pedagógusok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
