A kérdés az volt, hajlandó-e a kormány változtatni a korábbi álláspontján, és emelni a tanárok bérén vagy csökkenteni a leterheltségükön.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva erősítette meg, hogy jelenleg is folynak a tárgyalások a kormány és tanárok érdekképviseleti szervezetei között. Sőt azt is elmondta, a kormány örülne, ha előrébb jutnának a kérdésekben, de hozzátette, úgy gondolják, a márciusi sztrájk politikai felhanggal bír.
Mi a pedagógusok igényeit értjük és jogosnak is találjuk. Valóban ahhoz képest, hogy milyen mértékben nőttek a bérek Magyarországon, a tanárok béremelése ettől elmaradt"
- mondta a miniszter, hozzátéve, hogy szerinte is jó lenne, ha a pedagógusok ennél többet tudnának keresni. "Ezért jelentettük be, hogy legalább 30 százalékos emelést tudunk biztosítani, de szeretnénk ennél többet is adni." Ezért tárgyalnak a tanárokkal - mondta -, de kérik, hogy mindenki tartsa be a jogszabályokat.
Kitért az utóbbi napok tanári akcióira is - több iskolában döntöttek úgy a tanárok, hogy nem veszik fel a munkát egy-egy napra. A miniszter azt mondta, ebben a polgári engedetlenségben benne van a jogszabály-ellenesség, a sztrájkról pedig korábban a bíróság mondta ki, hogy jogellenes volt.
Az sem helyes, hogy azok, akik a következő generációt oktatják, a jogszabályokat nem tartják be."
Arra a kérdésre válaszolva, vajon milyen következményei lehetnek az engedetlenségi akciónak, Gulyás azt mondta, ezzel neki nincs dolga, az iskoláknak van igazgatója, akinek az a feladata, hogy a "rendet fent tartsa és az oktatást biztosítsa".
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
