Fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A tárca többek között azt kéri, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék múlt pénteki döntését, amely jogszerűnek mondta ki a hétfői, kétórás figyelmeztető pedagógussztrájkot - derült ki a Népszava birtokába került kérelemből.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fővárosi Törvényszék január 28-án döntött arról, hogy a január 31-re meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájk jogszerű, az iskolákban csak gyermekfelügyeletet kell szervezni.
A szakszervezetek arra kérték a minisztériumot, hogy ne akadályozzák a jogszerű sztrájk megszervezését, mondjanak le a fellebbezésről, hogy az elsőfokú végzés jogerőre emelkedhessen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erre nem volt hajlandó, és be is nyújtották a fellebbezést – ennek a dokumentumai kerültek most a Népszava birtokába.
Fellebbezési kérelmében a minisztérium arra kérte a Fővárosi Ítélőtáblát, hogy a szakszervezeteket “szíveskedjen” a jövőre nézve eltiltani attól, hogy jogerős bírósági határozat nélkül sztrájkolhassanak.
Az elégséges szolgáltatásokról hosszan írnak, azt részletezve, miért nem elég, ha a sztrájk időpontjában csak gyerekfelügyelet van az iskolákban, miért kellene a pedagógusoknak tanítaniuk is. Arra is kitérnek, hogy szerintük a hétfői sztrájknak pártpolitikai céljai voltak, egy korábbi szakszervezeti tájékoztató ugyanis a kék szalag viselését ajánlotta a sztrájkolóknak. A kék szalag régóta a szolidaritás jelképe a szakszervezeti mozgalmakban, ám a szakszervezet később módosította is a javaslatot, mert Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt szintén kék szalagot visel.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
