Idén is két pótvizsgát szerveznek azoknak, akik nem tudnak elmenni a január 22-i középiskolai felvételire. Mutatjuk milyen feltételekkel vehettek részt a második vagy a harmadik vizsganapon.
Most szombaton, azaz január 22-én tarják a középiskolai felvételi írásbeli vizsgáját. Aki ezen nem tudott részt venni, 2022. január 27-én 14 órától a pótvizsgán megírhatja a tesztet.
Pótló írásbeli vizsgát viszont csak azok írhatnak, akik a január 22-i időponton "alapos ok" miatt nem tudtak részt venni. A vizsgázóknak indoklással alátámasztott írásos kérelmet kell benyújtaniuk, ennek elfogadásáról az írásbelit szervező iskola igazgatója dönt. Az Oktatási Hivatal tájékoztatójában azt is kiemeli, vizsgaismétlésre nincs lehetőség, mindenki csak egyszer tehet azonos típusú központi írásbeli vizsgát - azaz ha rosszul sikerül a január 22-i vizsga, nem lehet újra nekifutni.
Az is nagyon fontos, hogy a pótvizsgát is csak az az intézmény szervezheti meg, ahova a központi írásbeli vizsgára jelentkeztetek, tehát idő közben nem válthattok intézményt.
De mi van, ha valaki nem tud elmenni a pótvizsgára?
A járványhelyzet miatt tavaly óta egy második pótnapot is biztosítanak, ez idén február 4-én, 14 órakor lesz.
A központi írásbeli második pótnapján csak azok vehetnek részt, akik igazoltan koronavírus-fertőzöttek voltak, vagy igazoltan hatósági házi karanténba kerültek, vagy egyéb "rendkívüli, önhibájukon kívüli, elháríthatatlan ok" miatt sem a vizsgán, sem annak pótnapján nem tudtak megjelenni. Természetesen erről is kérelmet, igazolást kell írni, és azt a vizsgát szervező iskolának kell benyújtani A kérelmeket az iskola igazgatója bírálja el.
Az is nagyon fontos, hogy a fenti kérelem (ennek formai és tartalmi követelményeire nem tér ki a minisztériumi tájékoztató) benyújtásának határideje 2022. január 28., 16 óra.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
