Demonstrációt szervez a Magyar Szakszervezeti Szövetség január 31-ére, ezzel támogatnák az aznap kétórás figyelmeztető sztrájkot tartó pedagógusokat. Akik magasabb fizetésért, óraszámcsökkentésért és a kötelező oltásról szóló jogszabály visszavonásáért harcolnak.
A szakszervezeti szövetség közleményében azt írta, hogy a demonstráció célja a pedagógusok melletti szolidaritás, de szeretnék támogatni a tagszervezeteik bértárgyalásait is.
Székely Tamás, a szövetség alelnöke az MTI-nek azt mondta, hogy az akciót összehangolják majd a pedagógus-szakszervezetek által szintén január 31-re meghirdetett sztrájkkal. Részleteket azonban egyelőre nem közölt a tervezett demonstrációról.
Kétórás figyelmeztető sztrájk lesz
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a két nagy tanári szakszervezet sztrájkbizottsága hónapok óta tárgyal a kormánnyal – nem sok sikerrel. A decemberi tárgyalás után a két szakszervezet bejelentette: január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak majd, és ha az nem vezet eredményre, március 16-án újra sztrájkolnak majd.
A tanárok öt pontban foglalták össze követeléseiket, ezek közül kettő a fizetéseket érinti: azt kérik, hogy a pedagógus-bértábla alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen az évek óta változatlan, még mindig 101 500 forintos vetítési alap helyett. Béremelést kérnek a többi iskolai dolgozónak is, például a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseknek is, és rendeznék az óraszámok kérdését is.
Az ötödik követelés a kötelező oltással kapcsolatos. Azt kérik, vonják vissza azt a jogszabályt, amely alapján az állami iskolák dolgozóinak kötelező a koronavírus elleni védőoltás. Aki nemet mond a vakcinára, azt fizetés nélküli szabadságra küldik.
Az elmúlt napokban több száz - a minisztérium szerint körülbelül nyolcszáz, a szakszervezetek szerint ennél több - tanárt és tanítót kényszerszabadságoltak, így sok iskolában még súlyosabbá vált a tanárhiány.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
