Sztrájkba kezdtek a francia tanárok csütörtökön, mert szerintük a kormány oktatásban alkalmazott járványstratégiája nem következetes, és nem védi kellően a diákokat és a pedagógusokat a fertőzések ellen.
Jelezték: a tanárok, a szülők és az iskolák vezetése nem tudja követni a gyors változtatásokat, a karácsonyi szünet vége előtt bejelentett új tesztelési követelményeket például azóta már kétszer is megváltoztatták.
"Az elkeseredettség, a fáradtság és a düh olyan szintjére jutottunk, hogy nem volt más választásunk, mint sztrájkot szervezni, és erőteljes üzenetet küldeni a kormánynak" - mondta Elisabeth Allain-Moreno, az egyik pedagógus-szakszervezet főtitkára.
A szakszervezetek jelezték: valószínűleg sok iskola zárva marad csütörtökön, mert rengeteg tanár csatlakozik az egynapos felhíváshoz, köztük az általános iskolákban dolgozó pedagógusok körülbelül 75 százaléka is. Az AFP francia hírügynökség értesülései szerint az iskolák nagyjából fele bezárhat. Az igazgatókat, iskolafelügyelőket és más alkalmazottakat képviselő szakszervezetek is csatlakoztak a kezdeményezéshez.
A kormány ezzel szemben sikerként értékeli, hogy a nehézségek ellenére Franciaország azon országok közé tartozik, ahol a legritkább esetekben válaszoltak iskolabezárásokkal a járvány kihívásaira.
A párizsi kormány korábbi politikájának értelmében azonnali karantén várt azokra az osztályokra, ahol fertőzést jelentettek. Az új járványstratégia ezzel szemben az, hogy amíg lehet, folytatni kell a tantermi oktatást. A kabinet rámutatott: ennek a tapasztalt bonyodalom az ára.
Franciaországban a karácsonyi szünet vége óta új járványügyi protokoll van érvényben az iskolákban, erőteljesen megnövekedett tesztelési kötelezettséggel. A diákoknak négy napon belül három tesztet kell elvégezniük, ha fertőzött van az osztályban: egy PCR- vagy antigén tesztet az eset bejelentésének napján, amiről igazolást kell küldeni az iskolának, majd a második és a negyedik napon egy-egy otthoni gyorstesztet.
"Tudom, hogy nehéz, de egy sztrájk nem oldja meg a problémákat" - mondta Jean-Michel Blanquer francia oktatási miniszter a BFM TV-nek. "Nem lehet a vírus ellen sztrájkolni" - tette hozzá.
Egy szakszervezeti vezető megjegyezte: a jelenlegi megmozdulás "nem a vírus elleni sztrájk, hanem az iskolákban tapasztalható növekvő frusztrációt jelzi. "Az egész oktatási közösség kimerültsége és elkeseredettsége soha nem látott mértékű" - írta közös nyilatkozatában tizenegy szakszervezet. A szakszervezetek a kormányt tették felelőssé a zavaros helyzetért, amely szerintük a folyamatosan változó stratégiák, a működésképtelen protokollok és az iskolák megfelelő működését biztosító eszközök hiánya miatt alakult ki.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
