Idén is lázméréssel, szellősen berendezett termekkel és kötelező maszkhasználattal készülnek az írásbeli felvételit szervező középiskolák.
Január 22-én szervezik a nyolcadikosok központi felvételijének írásbeli vizsgáját, ahol a diákok a tavalyihoz hasonló járványügyi szabályok mellett vizsgázhatnak - derül ki az RTL Híradóból. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a múlt évben bevezetett óvintézkedések fenntartását javasolja a vizsgáztató iskoláknak. Így a diákokra belépéskor lázmérés várhat, a közösségi terekben pedig kötelező lesz a maszkviselés. A maszkot a vizsgadolgozat kitöltésének idejére levehetik, a távolságtartást azonban biztosítaniuk kell az iskoláknak.
Az iskolák egy teremben maximum 10 tanulót vizsgáztatnak - ahol nincs elég terem, ott más iskoláktól kérhetnek segítséget.
A január 22-i írásbeli felvételijének pótlására január 27-én és február 4-én lesz lehetőség: a harmadik alkalmon csak azok vehetnek részt, akik igazoltan megfertőződtek, karanténban voltak, vagy önhibájukon kívül nem tudtak részt venni az előző vizsgákon.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
