Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményének visszavonását követelik, szerintük a tárca több ponton is "félretájékoztat".
„Egyértelmű, hogy a januárra és márciusra bejelentett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója” – így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerdán úgy döntött, hogy január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, ha pedig szükséges, március 16-án is sztrájkolni fognak.
Minderre most a két pedagógusszakszervezet reagált, tiltakoznak az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye ellen és annak visszavonását követelik. Kiemelik, sem a PDSZ-nek, sem a PSZ-nek nincs és nem is volt köze választási kampányhoz, ahogy egyik politikai párthoz sem.
Hozzáteszik, az Emmi közleményében nem felel meg a valóságnak, hogy 10 százalékos béremelésre kerül sor jövőre. Az alapilletmények változatlanok maradtak, és a sztrájktárgyalás alatt a Magyar Közlönyben kihirdetett bérpótlékemeléssel mindössze kilenc százalékot alig meghaladó keresetnövekedés történik - írják.
A szakszervezetek szerint az sem felel meg a valóságnak, hogy „a szakszervezetek vezetői a januári béremelés elhalasztását kérték és visszautasították a kormány 200 ezer forintos cafeteria ajánlatát is.” A szervezetek semmiféle halasztást nem kértek. A kormány ajánlatát utasították el, amely szerint le kellett volna mondani a tíz százalékon túli „béremelésről”, hogy cserébe a kormány által felajánlott évenkénti 200 ezer forintos cafeteriát és a pár tízezer forint szakkönyvtámogatást a pedagógusok megkapják. A kormány kötötte ehhez a feltételhez ezeket a juttatásokat még a legutóbbi tárgyaláson is - írják.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
