Nők tucatjai tüntettek csütörtökön Kabulban – többek között azt követelték, hogy újra tanulhassanak.
A résztvevők azt skandálták, hogy "élelmiszert, karriert és szabadságot". A radikális iszlamista tálibok augusztusi hatalomátvétele után az ilyen megmozdulásokat betiltották, ezt a tüntetést ugyanakkor engedélyezték Afganisztán új urai. A tálibok biztosítottak mindenkit, hogy mostani uralmuk jóval mérsékeltebb lesz, mint az 1990-es években volt. A nők azonban továbbra is ki vannak zárva a politikai életből, így nem viselhetnek hivatalt, illetve nem vehetnek részt a felsőoktatásban sem.
A hatósági engedély ellenére a tiltakozó akció egyik résztvevője, a 28 éves Sahera Kohisztán arról beszélt, hogy "a félelem mindig jelen van, de nem élhetünk örökké félelemben". "Harcolnunk kell a félelmünk ellen" - tette hozzá.
A tüntetés egyes résztvevői ugyanakkor – a tálibokhoz hasonlóan - bírálta a nemzetközi közösség döntését, amely alapján befagyasztották az Afganisztánnak szánt segélyeit.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
