Minden évben lehozzuk a HVG rangsorának listáit a kiemelkedően teljesítő gimnáziumokról, ezzel próbálunk segíteni azoknak a diákoknak és szülőknak, akik iskolaválasztás előtt állnak. Februárig kell ugyanis eldönteniük, hová adják be a jelentkezési lapot, de a választék zavarba ejtően nagy. Ma egy olyan listát mutatunk, amelyen azok a középiskolák szerepelnek, ahol a diákok szövegértési képességeit az átlagosnál hatékonyabban fejlesztik a tanárok.
Az Oktatási Hivatal minden évben közzéteszi azoknak az iskoláknak a listáját, ahol a pedagógiai munka fejlesztő hatása az átlagosnál nagyobb. Hogy ez mit jelent? Ha megnézzük, hogyan teljesít egy nyolcadikos diák a kompetenciamérésen (amelyet minden év májusában szoktak megszervezni az intézmények matematikából és szövegértésből), jó eséllyel meg tudnánk jósolni, milyen eredményt ér majd el két évvel később, tizedikesként.
A középiskolák egy része azonban olyan hatékonyan fejleszti a diákok képességeit, hogy a tanulók tizedikesként sokkal több pontot szereznek az országos mérésen, mint amire számítani lehetett korábbi eredményeik alapján.
A következő listán azokat a középiskolákat találjátok, amelyek a 10. évfolyamosok kompetenciamérésének eredménye alapján szövegértésből az átlagosnál nagyobb mértékben fejlesztik a diákok képességeit. Az Oktatási Hivatal oldalán lévő legfrissebb listák a 2019-es kompetenciamérés alapján készültek, 2020-ban a járvány miatt ugyanis elmaradt a teszt, a 2021-es eredményeit pedig még nem hozták nyilvánosságra. Az intézmények neve (mivel 2019-es adatok alapján állnak össze, a technikumok még szakgimnázium néven futnak) mögött szereplő szám azt jelzi, hogy 2014 és 2019 között hányszor került a leghatékonyabban fejlesztő iskolák közé az adott intézmény.
A matematikai mérés alapján összeállított középiskolai listát már lehoztuk, itt nézhetitek meg:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
