Most már oktatáskutató intézete is van a Matthias Corvinus Collegiumnak

Tanuláskutató intézetet hozott létre a Matthias Corvinus Collegium (MCC) – ezt jelentette be Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, az MCC kuratóriumának elnöke kedden.

  • Eduline

Orbán Balázs az MTI tudósítása szerint azt mondta, azt szeretnék, hogy egész Közép-Európában az MCC legyen a legmeghatározóbb kutatóközpont.

Az államtitkár szerint korábban mintaként emlegették a finn oktatási modellt, a 15 éves tanulók alkalmazott matematikai műveltségét, alkalmazott természettudományi műveltségét és szövegértését vizsgáló PISA-felmérések eredményei miatt ma már sokan a finn oktatási modell kifulladásáról beszélnek. Szerinte Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ne jó irányba induljon el.

Az intézet vezetője Setényi János oktatáskutató lesz, az intézet olyan kutatási projekteket is indít majd, mint a Kárpát-medencei kompetenciatérkép elkészítése.

Magyarországon egyébként önálló, állami oktatáskutató intézet 2016 óta nem működik, akkor szűnt meg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet önállósága. A Matthias Corvinus Collegium az elmúlt hónapokban jelentős állami apanázst - többek között ingatlanokat és részvényeket is - kapott.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.