Megvan a jogszabály a tanárok 10 százalékos béremeléséről

Emelkedik január 1-jétől a pedagógusok ágazati szakmai pótléka. Ez egy kezdőnél 21 ezer forintos pluszpénzt jelent.

  • Szabó Fruzsina

A pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó pedagógusok eddig az alapbérük tíz százalékának megfelelő „ágazati szakmai pótlékot” kaptak. Ez jelenleg 21 900 és 53 795 ezer forint közötti összeg a ledolgozott évektől és a fokozattól függően.

Egy kezdő – gyakoronok besorolású – tanár vagy tanító 21 900 forintos pótlékot kap, egy húsz éve dolgozó, pedagógus II. fokozatban álló tanár 33 495 forintot. 

Ezt módosítja az a jogszabály, amelyet a hvg.hu szúrt ki a Magyar Közlönyben. 2022 januárjától az alapbérnek nem tíz, hanem húsz százaléka lesz az ágazati pótlék. A pályakezdők például 21 900 forint helyett 43 800 forintot, a húsz éve dolgozók 33 495 forint helyett 66 990 forintot kapnak.

A pedagógusok 2022-es béremeléséről egyébként még zajlanak a tárgyalások a szakszervezetek sztrájkbizottsága és a kormány között. A Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kutatásából is az derül ki, hogy a tanárok többsége valós, a korábban ígért tízszázalékos béremelést elfogadhatatlannak tartja, ennél jóval nagyobb emelést követelnek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.