Eddig a távoktatás miatt kialakult helyzet jelentett problémát, most az állami iskolákban dolgozók kötelező oltása okozhat gondokat az oktatásban.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint felháborító, hogy az állami iskolákban kötelező az oltás, az egyházi fenntartásban lévő intézményekben viszont a fenntartó dönthet az oltásról. Az oltatlan pedagógusok egy része ezért az egyházi iskolákban vállal inkább munkát.
A minisztérium szerint a tanárok 90 százaléka már megkapta a koronavírus elleni oltást, a meghosszabbított oltási akcióhét pedig tovább javíthat a számokon.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az ATV Híradójának azt mondta, az oltásra nemet mondó pedagógusok hiányát az érettségire készülő diákok is megérezhetik.
„Azt is panaszolják a kollégák, hogy emellett tovább folynak mindenféle akadályozás nélkül azok a programok, amelyekre el kell utazniuk a tanulócsoportoknak, ilyenek például a Lázár Ervin-programok, meg mindenféle más intézményen kívüli programok, ahol nagyon sokakkal kell egy térben lenni” – tette hozzá Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
