Szerda este békés demonstrációt szerveznek pedagógusok Mohácson, így tiltakoznak a kötelező oltás ellen. Az egyik szervező az Eduline-nak azt mondta, van a környéken olyan iskola, ahol a dolgozók negyven százaléka nem oltatta be magát koronavírus ellen. Ha őket fizetés nélküli szabadságra küldik, komoly bajba kerülnek az intézmények, miközben – fogalmazott – „az oktatás lassan romokban van”.
„Sziasztok! Szeretettel várunk szerdán 18 órakor mindenkit a Széchenyi téren, aki nem ért egyet az oltás kötelezővé tételével, illetve a további oltással! Ha tudsz, hozz magaddal egy gyertyát! Ez egy békés beszélgetés lesz, nyugodtan jöhetnek gyerekek is! Most kell összefognunk, amíg nem kezdik el gyermekeinket is oltani” – olvasható a mohácsi demonstráció Facebook-eseményénél.
Az egyik szervező az Eduline kérdésére azt írta, mindannyian megkapták a kötelező gyerekkori oltásokat, és saját gyerekeiknek is beadatták azokat, "amivel nem értünk egyet, az az, hogy egy kísérleti fázisban lévő vakcinát, amelynek a hosszú távú mellékhatásairól nem tudunk még sokat, kötelezővé tegyenek”. A környékbeli iskolákban dolgozók kezdték el szervezni a demonstrációt, elsősorban olyanok, akik nem kérték a védőoltást, de több oltott tanár, tanító is csatlakozott hozzájuk, náluk - tette hozzá az Eduline által megkérdezett pedagógus - előjöttek az oltás mellékhatásai, ráadásul aggódnak a szigorítás miatt kieső tanárok, tanítók helyettesítése miatt rájuk háruló plusz feladatok miatt.
„Milyen járványintézkedés az, ahol a munkáltató eldöntheti, hogy kéri-e a munkavállalóktól az oltást? Milyen végzettséggel rendelkeznek a munkáltatók?” – tette fel a kérdést a pedagógus, hozzátéve: ők is tartanak a vírustól, de még jobban félnek az oltás esetleges mellékhatásaitól. "Hiszünk a tudományban, hiszen mi mind a tudomány ismereteit szeretnénk átadni a gyermekeknek. Elismerjük az orvosok, kutatók munkáját, hiszen sok betegség eltűnése nekik köszönhető. Mégis úgy gondoljuk, hogy ezen vakcina túl hamar vált elérhetővé. Legyen elérhető azok számára, akiknek igénye van rá, de ne legyen kötelező azok számára, akikben még vannak kérdések" - magyarázta.
Aki nem oltatja be magát, azt fizetés nélküli szabadságra küldik
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a napokban minden állami iskolában megkapták a dolgozók azt a tájékoztatót, amely alapján december 15-ig kötelesek beoltatni magukat koronavírus ellen. Aki ennek a felszólításnak nem tesz eleget, azt december 30-tól fizetés nélküli szabadságra küldik. Ilyenkor nemcsak fizetést nem kapnak a pedagógusok, de a TB-jüket sem állja az iskola fenntartója, vagyis maguknak kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint az iskolákban majdnem 90 százalékos az átoltottság, szerintük nem okoz majd működési gondokat a szigorítás, "az oktatás zavartalanságát az veszélyezteti, ha megbetegednek a tanárok". A szakmai szervezetek szerint ennél nagyobb a baj, az átoltottság ugyanis régiónként eltérő, van, ahol mindössze 50-60 százalékos.
A mohácsi demonstráció szervezője is tud olyan környékbeli iskoláról, ahol a dolgozók negyven százaléka nem oltatta be magát a Covid19 ellen. „A százalékokra sincs szükség, hogy lássuk, az oktatás lassan romokban. Történelmet tanít az alsós tanító, irodalmat a tesi szakos. Szinte minden intézményben hiányzik legalább egy ember, s ha csak egy, akkor az az intézmény szerencsés. Még békeidőkben, nyári szünetben sem lehet a környéken pedagógust találni, nemhogy a félévkor, januárban. A kétségbeesett kollégák egyházi és magánintézményeket keresnek fel már most az önéletrajzukkal, és már előre gondolkodva próbálnak más területen is megfelelni – ha januárban úgy hozná a szükség” – magyarázta, hozzátéve: nekik is van B tervük, de szeretnék elérni, hogy továbbra is taníthassanak.
Azt mondta, nem azzal van gondjuk, hogy a kormány az állami iskolák dolgozói számára kötelezővé tette az oltást, a magán-, alapítványi és egyházi intézményekben pedig a fenntartó dönt, sőt örülnek annak, hogy nem mindenkit köteleztek a védőoltásra.
„Egy Horvátországban működő intézmény pedagógusával is felvettük a kapcsolatot. Olyan információt kaptunk, hogy a szomszédjaink néhány iskolájában az oltott és oltatlan szülők nem viszik a gyermekeiket iskolába, így támogatva azokat a pedagógusokat, akik a munkájukat jól végzik, lelkesen készülnek késő estig az órákra, szeretettel fordulnak a gyermekekhez, sokszor a családjukat mellőzve állítanak össze játékos feladatokat és ha kell, a földön csúsznak-másznak, hogy a gyerekeket szórakoztassák és motiválják, csupán egyetlen „bűnük” van: nem kérik a cov19 elleni vakcinát. Azt tapasztalom, a szülőknél nem az oltás az elsődleges érték, amelynek egy pedagógusban meg kell lennie” – magyarázta.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
