Egyre többen értik meg, hogy az a problémakör, amit a kötelező oltásról szóló rendelet okoz, nem azoknak a magánügye, akiket folyton lehülyéznek anélkül, hogy bármit tudnának az élethelyzetükről – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a kötelező oltás ellen szervezett mohácsi demonstráción.
A tüntetésen Hetyei Csaba, az egyik szervező azt mondta, ha felállnak azok az iskolai dolgozók, akik nem oltatják be magukat koronavírus ellen, akkor a többiek is azzal találják majd magukat szemben, hogy a mostaninál sokkal többet kell majd dolgozniuk, hiszen helyettesíteniük kell a kollégáikat.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja azt mondta, senki ne gondolja, hogy „ennyi laposföldhívő van itt, a legtöbben az oktatásért aggódnak, azért aggódnak, hogy mi lesz a családjukkal, mi lesz az intézményekkel”.
A PDSZ képviselője szerint - aki egyébként azt mondta, ő mind a három oltást megkapta - egység kezd kialakulni az oktatásban dolgozók körében, kezdik megérteni az iskolai dolgozók, hogy a kötelező oltásról szóló rendelet nem azoknak a magánügye, „akit folyton lehülyéznek”, mert nem akarják magukat beoltatni. Ha ugyanis fizetés nélküli szabadságra küldik az oltatlanokat, bedől az iskola.
Hozzátette: nem értik például, hogy miért nem fogadják el azoknak az igazolását, akik átestek a betegségen, és az ellenanyagszintjük még mindig magas.
Nagy Erzsébet azt mondta, "érdekes", hogy az iskolákban állítólag csak az a tíz százaléknyi oltatlan pedagógus jelent veszélyt, miközben az intézményekben gyakorlatilag szabadon terjedhet a járvány, hiszen nincs valódi járványkezelés.
„Ez a rendelet nonszensz, ez a rendelet őrültség” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a csütörtöki sztrájktárgyalásokra is újra beviszik a kérdést.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
