Erről Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter ma beszélt a kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy újságírói kérdésre válaszolva mondta, hogy "a tevékenység a döntő, aki oktatási tevékenységet folytat, ott van az iskolába sok gyerekkel a megbízott szerződéses tanárokra is vonatkozik a kötelező oltás".
Bár az oltást a munkáltató teheti kötelezővé, a kormány szándékát hangsúlyozva a miniszter kifejtette, a megbízási szerződéssel foglakoztatott óraadó tanárok estében is ki kell alakítani azokat a jogi kereteket - hiszen a megbízásnál nem munkáltató, hanem megbízó és megbízott van -, amivel az iskolai oktatók is kötelezhetőek az oltásra.
Azt is hozzátette, jövő keddre derül ki milyen az átoltottság az iskolákban és jelenthet-e ez fennakadást a működésben. A számokat jelenleg is Maruzsa Zoltán és az érintett minisztérium gyűjti.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
