Bár a középiskolai felvételi már október végén elindult, a legtöbb gimnázium és technikum novemberben tartja meg a nyílt napokat – sok helyen azonban idén (is) elmaradnak a személyes tájékoztató előadások és iskolabejárások.
A koronavírus-járvány negyedik hullámának jelentős felgyorsulása miatt a nyílt napokat az idén sem tartjuk meg
- üzeni a szülőknek és az érdeklődőknek oldalán az Újbudai József Attila Gimnázium. A budapesti Leövey Klára Gimnázium az iskolavezetés javaslatára a nyílt órák helyett október végétől november közepéig inkább online iskolabejárásra hívja a nyolcadikosokat és szüleiket.
Nemcsak a gimnáziumok, hanem az általános iskolák is sorra jelentik be, hogy elmaradnak az idei tájékoztatók. A fővárosi Fillér Utcai Általános Iskola szintén az oldalán tette közzé: a német tagozaton hirdetett nyílt órák és az ovis foglalkozások a súlyosbodó járványhelyzet miatt elmaradnak. A budapesti Reménység Katolikus Általános Iskola a novemberre tervezett nyílt hét mellett a november 20-ára meghirdetett alapítványi bálját is lefújta a járványhelyzet miatt.
A veresegyházi Fabriczius József Általános Iskola az összes - a felvételi nyílt hétre tervezett - programját lemondta a vírushelyzet miatt, és így döntött a Békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola is, idén nem lesz pályaválasztási szülői értekezlet (viszont itt a gyerekek 2 helyett 3 napot mehetnek iskolalátogatásra).
Van, ahol maszkviselés lett kötelező
Több általános és középiskola diákjainak már a tanteremben is maszkot kell viselniük, így változtattak az intézmények járványügyi szabályaikon az elmúlt hetekben. Van, ahol csak az alsó tagozatosok kapnak "felmentést", máshol a tanároknak kell mérlegelniük a kockázatokat: ha nem lehet tartani a másfél méteres védőtávolságot, a saját órájukon kötelezővé tehetik a maszkviselést.
Egyre több egyetem is szigorít járványügyi szabályzatán, novembertől majdnem az összes nagyobb felsőoktatási intézményben maszkot kell viselniük a hallgatóknak és az oktatóknak. Van, ahol nemcsak a maszkot tették kötelezővé, hanem - elővigyázatosságból - hibrid oktatásra álltak át.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
