Október közepén elindult a 2022-es középiskolai felvételi, amikor is az iskolák közzétették az aktuális felvételi tájékoztatójukat. Mutatjuk a választ a legfontosabb kérdésre: hogyan és hol kell középiskolába jelentkezni.
A 8. évfolyamos diákok esetében a jelentkezési lapok, illetve az összes megjelölt iskolát és tanulmányi területet tartalmazó tanulói adatlap kitöltését az általános iskola intézi. A 2022-es felvételiben elérhető iskolák és tanulmányi területek keresőjét és adatait itt találjátok.
A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők esetében a papírok kitöltésében közreműködhet az általános iskola, de a szülő egyénileg is intézheti a jelentkezési lapok és a tanulói adatlap kitöltését a KIFIR felületén. A külföldi iskolába járó diákok szüleinek önállóan kell intézniük a jelentkezést. Szintén önállóan kell intézniük a felvételi jelentkezést azoknak a diákoknak, akik az átvételüket kérik egy másik középiskolába.
Hány iskolát lehet megjelölni?
A középiskolai felvételin tetszőleges számú középfokú iskolába lehet jelentkezni. Az, hogy végül melyik középiskolába kerülnek be a jelentkezők, az előre meghatározott sorrend, a középiskola által felállított felvételi rangsor, valamint az adott tanulmányi területre felvehető létszám alapján dől el.
Nagyon fontos, hogy a középiskolai felvételi során a központi írásbeli vizsgára és a középfokú iskolákba való jelentkezéshez másmás időpontban, külön-külön jelentkezési lapot kell benyújtani, a két jelentkezés nem „váltja ki”, vagy „helyettesíti” egymást. Az is fontos, hogy minden középfokú iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani - teszi hozzá az Oktatási Hivatal a tájékoztatójában.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
