Jó ötlet-e egy - minden EU-tagállam által közösen kidolgozott - történelemkönyv? Hozhatnak-e bírói döntéseket számítógépes algoritmusok? Szavazhasson-e minden 16 éves az európai parlamenti választásokon?
Ilyen kérdésekről is vitázhatnak novembertől februárig középiskolások az Engame Akadémia és az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája angol nyelvű vitaversenyén.
Egy-egy középiskolai debate-en, a támogató és ellenző oldalon három-három szónok csap össze semleges bírói paneleket meggyőzve a saját igazukról, sokszor a saját álláspontjukkal szemben is érvelve. Egy-egy ország legjobb vitázói 32 éve minden nyáron összecsapnak a World Schools Debating Championshipen, néha akár élő tévéközvetítésekben is.
Magyar vitázók az elmúlt években csak alkalmanként tudtak csatlakozni a világbajnoksághoz hasonló, évente több száz résztvevővel megrendezett nemzetközi versenyekhez. Pedig van ilyen Stuttgartban, Olomoucban, Prágában, Zágrábban és Isztambulban is, a középiskolás vita versenysporttá nőtte ki magát.
A Hungarian World Schools Debating Championshipen az angol nyelvű viták és a legrangosabb versenyek szabályait ismerhetik meg a magyar diákok, a győztes csapat Interrail-bérletet kap, amelyet Európa 33 országában használhatnak. A vitaverseny első 4 fordulóját online tartják majd meg, februárban pedig háromnapos országos vitahétvégét szerveznek, jelentkezni itt lehet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
