Egész nap csörög a telefon a gyermekorvosi rendelőkben, sok a hiányzó az iskolákban.
„Nagyobb rajtunk a teher, egész nap csörög a telefon, és szó szerint igazolásgyárak lettünk, nagyon sok gyerek küzd kisebb-nagyobb légúti panasszal” – ezt mondta egy házi gyermekorvos az Indexnek.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, számos általános és középiskolában újra kötelezővé tették a maszkviselést – nemcsak a koronavírus, hanem a felső légúti tünetek miatt hiányzó diákok magas száma miatt is.
Az Indexnek nyilatkozó gyermekorvos úgy véli, hogy az átlagnál több megbetegedés azzal is magyarázható, hogy az elmúlt másfél évben a karantén és az egyéb óvintézkedések miatt a szervezetünk kevésbé volt kitéve a fertőzéseknek, ami nem tett jót az immunrendszerünk állóképességének.
Varga Károly szerint elképzelhető, hogy idén a tavalyinál nagyobb mértékben üti fel a fejét az influenza – ráadásul a gyerekeknél nehéz megállapítani, hogy pontosan milyen betegségről van szó, náluk ugyanis a koronavírus tünetei is enyhébben jelentkeznek.
„Sok szülő panaszkodik arra, hogy már egy kisebb orrfolyás, köhögés esetén sem fogadják szívesen a gyermeket az óvodában, iskolában. Bármennyire is nehezen tudják megoldani a szülők, jelenleg azzal tehetjük a legtöbbet, ha csak egészséges gyermeket engedünk közösségbe. Mindez a munkáltatók részéről is partnerséget kíván” – mondta, hozzátéve: a gyerekeknél viszonylag kevés Covid-tesztet rendelnek el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
