Sok diák szorong az iskolában - nem biztos, hogy szimulál az, akinek fáj a hasa

Az, hogy valaki izgul az iskola miatt, gyakori jelenség - van azonban olyan fokozata ennek, ami már közel sem egészséges.

  • Csik Veronika

A hazai statisztikák és szakmai tapasztalatok szerint az iskoláskorú gyerekek közel 5 százaléka küzd iskolával kapcsolatos klinika szintű szorongással - írja a Qubit. Az oldal a témáról Bognár Emesével, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának klinikai szakpszichológusával beszélgetett.

Az viszont már kóros, hogyha ez a szorongás problémát kezd jelenteni. A gyereknek megváltozik a viselkedése, sírósabbá, visszahúzódóbbá válik, egyre nehezebben indul el reggel, húzza az időt a készülődéskor, kisebb gyerekeknél akár dühroham is előfordulhat, testi tünetek is megjelenhetnek, fáj a fejük, a hasuk - magyarázza Bognár Emese.

A szakember szerint 10 éves kor után ennek a szorongásnak az oka leggyakrabban a szociális szorongás, a kortársak megítélésétől, a kudarcoktól való félelem. Viszont az is előfordulhat, hogy konkrét, valós oka van a szorongásnak, a kortárs bántalmazás, a bullying, megaláztatások.

Mit tehetnek a szülők?

Gyakran óhatatlanul összekeverednek a szülő és a gyerek érzései, iskolával, teljesítménnyel kapcsolatos aggodalmai, Fontos megismerni a gyermek szempontjából a számára nehezebb helyzeteket; próbáljunk meg egy nyugodtabb helyzetben beszélgetni a gyerekkel, megkérdezni, hogy bántják-e, piszkálják-e az iskolában.

Ha a szülő észreveszi a szorongást, rendkívül fontos az iskolával is együttműködni. Jelezni a problémát a tanároknak, és kideríteni, hogy ők is tapasztalják-e a megváltozott viselkedést, illetve történt-e, történik-e bármi az iskolában, ami kiválthatja a szorongást. A tanárokkal együttműködve sikerülhet megoldást találni.

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.