A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt a szerdai kormányinfón mondta.
Gulyás Gergelyt arról kérdezték, miért nem tartja a kormány életszerűnek a pedagógus-béremelést. Erre válaszolva mondta azt:
Meglátjuk, hogy mekkorát tudunk január 1-jével lépni.
Majd később is előkerült a téma: szülők és diákok is panaszkodnak a közoktatási állapotok miatt, a diákok túlterheltek, felvetették a későbbi iskolakezdés ötletét is. A kérdés, hogy a béremelésen túl tervez-e más változtatást a kormány.
"Van egy új nemzeti alaptanterv, ami a diákok a diákok leterheltségét nem növelte, tehát a kötelező óraszám érdemben nem nőtt. Ettől függetlenül ennek a gyakorlatban történő megvalósulását vizsgáljuk. Ezen felül van egy iskolai étkeztetési reform, amiről már van szó és
január elsejétől biztosan lesz pedagógusbéremelés. Jelenleg ennél többet nem látunk.
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter még a múlt héten beszélt arról, hogy "bízik abban", hogy még ebben a ciklusban béremelést tudnak adni a pedagógusoknak. Azt is hozzátette, hogy a bértábla alapja jelenleg nem a minimálbér, és "nem érzem azt életszerűnek, hogy változtassunk a jelenlegi logikán alapjaiban”.
Szakszervezetek évek óta kérik, hogy a béreket ismét a minimálbérhez kössék. Amikor ugyanis a kormány elfogadta a pedagóguséletpálya-modellt, a bértábla alapja még a minimálbér volt, amely évről évre emelkedett néhány ezer forinttal, ez pedig a pedagógusoknak is automatikus, néhány ezer forintos pluszpénzt jelentett minden év januárjától. 2015 januárja óta azonban a fizetésüket egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg.
A legfiatalabb tanárok és tanítók bérén mindenképpen emelni kell
A kormány a legkevesebbet kereső pedagógusok fizetését mindenképpen kénytelen lesz emelni januártól – egész egyszerűen azért, mert az már alacsonyabb lesz, mint a garantált bérminimum.
Jelenleg a legfiatalabb tanítók és óvodapedagógusok bruttó alapbére mindössze 219 240 forint, ez pedig – hívta fel a figyelmet a napokban a hvg.hu – mindössze 240 forinttal több, mint a jelenlegi garantált bérminimum. Azok sem kalkulálhatnak sokkal magasabb bruttó alapbérrel, akik már hat-nyolc éve tanítanak, az ő alapfizetésük főiskola vagy BA/BSc-diplomával ugyanis 237 510 forint, a 12-14 éve tanítóknak pedig 255 780 forint. Az egyetemen/mesterszakon szerzett diplomával dolgozó tanárok közül a legfiatalabbak bére is ilyen összeg körül mozog, a három-öt éves tapasztalattal rendelkezők bruttó alapfizetése 243 600 forint.
A garantált bérminimum jelenleg 219 000 forint, ezen jövőre mindenképpen emelnek - elhangzott bruttó 260 ezer forintos összeg is -, vagyis a bértábla "alsó" néhány fokozatát mindenképpen ki kell majd egészíteni, hogy legalább a garantált bérminimum összegét elérje a bruttó tanári, tanítói, óvodapedagógusi fizetés.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
