2022-től az lesz az alapszabály, hogy jobb alapanyagokat kell használni az iskolai és az óvodai menzákon is, de azok persze drágábbak is.
Egy friss jogszabály alapvetően átalakítja az óvodák, iskolák és szociális intézmények részére biztosított étkezést. Ennek értelmében a 2022. január 1-től a közétkeztetésben felhasznált élelmiszerek legalább 60 százalékának hazai forrásból kell származnia, ez azonban áremelkedést is hozhat. Ezzel kapcsolatban már korábban felmerült a kérdés, vajon emelkedhet-e az iskolai menza ára - erre volt kíváncsi Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő is, a politikusnak az agrárminiszter válaszolt:
A közétkeztetésre vonatkozó közbeszerzési eljárások elbírálásakor eddig kizárólag az ár alapján döntöttek, a minőségi, származási szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyva. Ennek a megváltoztatása érdekében az új szabályozást követően az ajánlatkérő már nem alkalmazhatja a legalacsonyabb árat egyedüli értékelési szempontként..."
- írja válaszában Nagy István. Ennek értelmében több, mint valószínű, hogy emelkedni fognak az iskolai és óvodai menzák árai. A szakmai szervezetek korábban úgy számoltak, hogy akár 30-40 százalékkal is növekedhetnek a nyersanyagárak és ezáltal a menza költsége.
A jogszabály megjelenése után a Magyar Közétkeztetők Szövetsége készített egy ajánlást. Számításaik szerint egy most 322 forintos óvodai ebéd jövőre 434 forintra, az iskolásoké 437-ről 589 forintra emelkedne. A gimnáziumokban jelenleg érvényes 522 forintos ebédár 705 forint lenne jövőre az ajánlás szerint.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
