A szomszédos országok közül kettőben is annyira megemelkedett a fertőzöttek száma, hogy az már az iskolások életét is befolyásolja.
Ukrajna teljes területén 2021. szeptember 23-tól a sárga besorolásra vonatkozó korlátozások vannak érvényben: kötelező a maszkviselés a nyilvános helyeken, félházzal működhetnek a színházak és a mozik, az óvodák és az elemi osztályok kivételével távoktatásra tértek át ott, ahol a beoltott pedagógusok aránya nem éri el a nyolcvan százalékot. Ukrajnában az egészségügyi minisztérium összesítése szerint az elmúlt napon 8267 fertőzéses esettel kétmillió fölé nőtt a járvány kezdete óta regisztrált fertőzöttek száma.
Romániában az oktatási minisztérium szerdai összesítése szerint eddig több mint 3300 diáknál és csaknem 1200 tanárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést, emiatt 2700 osztályban tértek át a távoktatásra. Az országban egyébként vasárnapra tízezer fölé emelkedett a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma - az elmúlt négy nap hétezer fölötti napi esetszáma után a hét végén enyhén mérséklődött, 6333-ra csökkent a diagnosztizált új fertőzések száma.
Mi a helyzet itthon?
Az elmúlt három napban 1183 új fertőzöttet találtak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 821 261 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma – írja a koronavirus.gov.hu. Itthon az aktív fertőzöttek száma pedig 7 923 fő. Utóbbi szám 210-zel alacsonyabb, mint amiről pénteken számoltak be.
Itthon azonban nem lesz távoktatás. Gulyás Gergely múlt héten arról beszélt, hogy "általános tilalom van". A kormány nem tervezi az online átállást, hiszen azt szeretnék, ha az "iskolák is működnének". Azzal kapcsolatban pedig, hogy valóban megtiltották-e az iskoláknak, hogy digitális munkarendre álljanak át azokban az osztályokban, ahol a diákok számára már elérhető a védőoltás, azt mondta: Ez egy tájékoztató levél, ez így van, tehát a Nemzeti Népegészségügyi Központ ezen szabályok alapján jár el hónapok óta. "Ezek a pillanatnyi járványügyi szabályok.”
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
