Vannak olyan iskolák, ahol már szeptember elején kötelezővé tették a maszkot, de van olyan intézmény is, ahol ennél is szigorúbbak a szabályok: a védettségit is elkérik.
Ahogy korábban az Eduline megírta, van, ahol az épületbe érkező szülőktől védettségi igazolványt kérnek, máshol a diákokon és a tanárokon, ott dolgozókon kívül senki nem léphet be az iskolába, legfeljebb előzetes engedéllyel. Máshol kötelező a maszkviselés a folyosókon, a büfében, a lépcsőházban, egyedül az osztályteremben nem kell eltakarni az orrot és a szájat.
De "milyen iskolákban szükséges a védettségi igazolás?" - tette fel a kérdést Ander Balázs jobbikos országgyűlési képviselő. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár szerint
a szülői értekezleten való részvételhez nem szükséges a védettségi igazolás.
Majd hozzátette: "a kormány célja az, hogy az iskolák továbbra is zavartalanul, jelenléti oktatásban tudjanak működni, hiszen a munkába járó szülőknek és a gyermekeknek is ez a legjobb". Rétvári Bence válaszában arra is kitért, a a sikeres védekezésnek köszönhetően személyes oktatással indult a tanév, a kormány pedig mindent megteszt, hogy az iskolák ne alakuljanak át járványgóccá.
A minisztérium központilag nem tette kötelezővé a maszkviselést, nem kötelező védőtávolság betartása, sőt reggeli lázmérés sincs.
Oltás van online oktatás nincs
Most általános tilalom van
- mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten a Kormányinfón az online oktatásról, újságírói kérdésre válaszolva. A kormány nem tervezi az online átállást, azt szeretnék, ha az "iskolák is működnének". Hozzátette, ha a járványügyi helyzet romlik, a kormánynak van lehetősége elrendelni az újabb digitális átállást központilag, hogy ne kelljen egyéni intézkedéseket megfogalmazni.
A kérdés az után merült fel, hogy az iskoláknak megtiltották, hogy digitális munkarendre álljanak át azokban az osztályokban, ahol a diákok számára már elérhető a védőoltás.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
