Vannak olyan iskolák, ahol már szeptember elején kötelezővé tették a maszkot, de van olyan intézmény is, ahol ennél is szigorúbbak a szabályok: a védettségit is elkérik.
Ahogy korábban az Eduline megírta, van, ahol az épületbe érkező szülőktől védettségi igazolványt kérnek, máshol a diákokon és a tanárokon, ott dolgozókon kívül senki nem léphet be az iskolába, legfeljebb előzetes engedéllyel. Máshol kötelező a maszkviselés a folyosókon, a büfében, a lépcsőházban, egyedül az osztályteremben nem kell eltakarni az orrot és a szájat.
De "milyen iskolákban szükséges a védettségi igazolás?" - tette fel a kérdést Ander Balázs jobbikos országgyűlési képviselő. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár szerint
a szülői értekezleten való részvételhez nem szükséges a védettségi igazolás.
Majd hozzátette: "a kormány célja az, hogy az iskolák továbbra is zavartalanul, jelenléti oktatásban tudjanak működni, hiszen a munkába járó szülőknek és a gyermekeknek is ez a legjobb". Rétvári Bence válaszában arra is kitért, a a sikeres védekezésnek köszönhetően személyes oktatással indult a tanév, a kormány pedig mindent megteszt, hogy az iskolák ne alakuljanak át járványgóccá.
A minisztérium központilag nem tette kötelezővé a maszkviselést, nem kötelező védőtávolság betartása, sőt reggeli lázmérés sincs.
Oltás van online oktatás nincs
Most általános tilalom van
- mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten a Kormányinfón az online oktatásról, újságírói kérdésre válaszolva. A kormány nem tervezi az online átállást, azt szeretnék, ha az "iskolák is működnének". Hozzátette, ha a járványügyi helyzet romlik, a kormánynak van lehetősége elrendelni az újabb digitális átállást központilag, hogy ne kelljen egyéni intézkedéseket megfogalmazni.
A kérdés az után merült fel, hogy az iskoláknak megtiltották, hogy digitális munkarendre álljanak át azokban az osztályokban, ahol a diákok számára már elérhető a védőoltás.
Az iskoláról szóló vitákban gyakran előkerül a kérdés: mi legyen az értékeléssel? Sokan hajlamosak a visszajelzést vagy a kritikát önmagában elutasítani, mintha az a gyereki autonómia megsértése lenne. Pedig az értékelés maga nem az ördögtől való – az emberi kapcsolatok és a társas létezés teljesen természetes része. A kérdés nem az, hogy értékeljünk-e, hanem az, hogy hogyan, miért és milyen viszonyrendszerben tesszük ezt. Vélemény.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Tizenöt év telt el a központi írásbelim óta, mégis a mai napig magammal cipelem annak a következményeit, hogy 13-14 évesen sikerült elhinnem: azon az egy vizsgán múlik az egész életem. Persze nem így lett. Nyomot viszont hagyott. Vélemény.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Ma kezdődnek az írásbelik.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
