Vannak olyan iskolák, ahol már szeptember elején kötelezővé tették a maszkot, de van olyan intézmény is, ahol ennél is szigorúbbak a szabályok: a védettségit is elkérik.
Ahogy korábban az Eduline megírta, van, ahol az épületbe érkező szülőktől védettségi igazolványt kérnek, máshol a diákokon és a tanárokon, ott dolgozókon kívül senki nem léphet be az iskolába, legfeljebb előzetes engedéllyel. Máshol kötelező a maszkviselés a folyosókon, a büfében, a lépcsőházban, egyedül az osztályteremben nem kell eltakarni az orrot és a szájat.
De "milyen iskolákban szükséges a védettségi igazolás?" - tette fel a kérdést Ander Balázs jobbikos országgyűlési képviselő. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár szerint
a szülői értekezleten való részvételhez nem szükséges a védettségi igazolás.
Majd hozzátette: "a kormány célja az, hogy az iskolák továbbra is zavartalanul, jelenléti oktatásban tudjanak működni, hiszen a munkába járó szülőknek és a gyermekeknek is ez a legjobb". Rétvári Bence válaszában arra is kitért, a a sikeres védekezésnek köszönhetően személyes oktatással indult a tanév, a kormány pedig mindent megteszt, hogy az iskolák ne alakuljanak át járványgóccá.
A minisztérium központilag nem tette kötelezővé a maszkviselést, nem kötelező védőtávolság betartása, sőt reggeli lázmérés sincs.
Oltás van online oktatás nincs
Most általános tilalom van
- mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten a Kormányinfón az online oktatásról, újságírói kérdésre válaszolva. A kormány nem tervezi az online átállást, azt szeretnék, ha az "iskolák is működnének". Hozzátette, ha a járványügyi helyzet romlik, a kormánynak van lehetősége elrendelni az újabb digitális átállást központilag, hogy ne kelljen egyéni intézkedéseket megfogalmazni.
A kérdés az után merült fel, hogy az iskoláknak megtiltották, hogy digitális munkarendre álljanak át azokban az osztályokban, ahol a diákok számára már elérhető a védőoltás.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
