Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyét évente szervezik meg a 14-20 év közötti diákoknak, az idei döntőben 34 országból 114 projekt versenyzett. A magyar diákok három különdíjat hoztak haza, de az egész csapat nagyon jól szerepelt.
Magyarországot a döntőben a Magyar Innovációs Szövetség 2019/2020. és 2020/2021. évi Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyén az első díjas pályázatokat készítők - Balázs Gábor Gergő, az Ócsai Bolyai János Gimnázium, Seitz Erik, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Radó János, a Berzsenyi Dániel Gimnázium, Ecsedi Boglárka, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium és Rózsavölgyi Mátyás, a Perintparti Waldorf Általános Iskola és Gimnázium diákjai - képviselték.
Az Európai Bizottság Joint Research Centre különdíját nyerte Ecsedi Boglárka, aki projektjében az óceánok partján észlelhető, gyorsan változó veszélyes természeti jelenség, a visszaáramlás témakörével foglalkozik. Kutatása során olyan alkalmazást fejlesztett, amely a visszaáramlások felismerését segíti, az okos telefonon használható algoritmus pontosabb detektálást tesz lehetővé az eddigieknél - közölte a Magyar Innovációs Szövetség (NISZ).
A Salamancai Egyetem Salamanca Rákkutató Központjának (CIC) különdíját Seitz Erik kapta, aki egy új, potenciális gyógyszercélpontot azonosított be. Wolfram Kutatói Díjban részesült Balázs Gábor Gergő, aki sikeresen pontosította a különleges, szubtörpe-vöröstörpe kettőscsillag periódusát - tájékoztatott a Magyar Innovációs Szövetség.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
