„Bízom abban, hogy még ebben a ciklusban tudunk béremelést adni a pedagógusoknak. Dolgozunk ezen” – ezt mondta Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter keddi sajtótájékoztatóján, majd pár órával később a Fidesz is úgy reagált közleményben, hogy „elkötelezettek” a tanárok béremelése mellett. Könnyen lehet azonban, hogy a legkevesebbet kereső pedagógusok fizetését mindenképpen kénytelenek lesznek emelni januártól – egész egyszerűen azért, mert az már alacsonyabb lesz, mint a garantált bérminimum.
A 2022-es minimálbérről jó ideje folynak a tárgyalások, a Portfolio a napokban azt írta, hogy a bruttó 200 ezer forintos minimálbér „kőbe van vésve”. Erre utal azt is, hogy Orbán Viktor már hétfőn tényként kezelte egyik Facebook-posztjában a 200 ezer forintos bruttó összeget. A 2022-es garantált bérminimum összege még kérdéses, a vállalkozások ugyanis „óvatosabb” emelést szeretnének. Nagy Márton miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó a Világgazdaságban azt írta, „2022-ben valójában a 260 ezer forintra emelkedő garantált bérminimumnak lenne markáns munkaerőpiaci hatása”.
Ha 2022-ben valóban ennyi lesz a garantált bérminimum, akkor a kormánynak nem lesz választása, a legkevesebbet kereső pedagógusok fizetésén mindenképpen emelnie kell. Jelenleg ugyanis a legfiatalabb tanítók és óvodapedagógusok bruttó alapbére mindössze 219 240 forint, ez pedig – hívta fel a figyelmet a napokban a hvg.hu – mindössze 240 forinttal több, mint a jelenlegi garantált bérminimum.
Azok sem kalkulálhatnak sokkal magasabb bruttó alapbérrel, akik már hat-nyolc éve tanítanak, az ő alapfizetésük főiskola vagy BA/BSc-diplomával ugyanis 237 510 forint, a 12-14 éve tanítóknak pedig 255 780 forint. Az egyetemen/mesterszakon szerzett diplomával dolgozó tanárok közül a legfiatalabbak bére is ilyen összeg körül mozog, a három-öt éves tapasztalattal rendelkezők bruttó alapfizetése 243 600 forint.
A tanárok a vetítési alapon változtatnának
Novák Katalin kedden a tanári bértábla alapjául szolgáló vetítési alapról is beszélt, azt mondta, „a pedagógus-életpálya nem minimálbérhez kötött (…) nem érzem azt életszerűnek, hogy változtassunk a jelenlegi logikán alapjaiban”. Pedig a szakszervezetek évek óta harcolnak azért, hogy a béreket újra a minimálbér alapján számítsák.
Mutatjuk is, miért. Amikor a kormány bevezette a pedagóguséletpálya-modellt, a bértábla alapja még a minimálbér volt, amely évről évre emelkedett néhány ezer forinttal, ez pedig az összes tanárnak, tanítónak, óvodapedagógusnak automatikus, néhány ezer forintos pluszpénzt jelentett minden év januárjától. Ez persze nem jelentős emelkedés, de legalább az inflációt ellensúlyozza valamennyire.
2015 januárja óta azonban a fizetésüket egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg. Pedig az elmúlt hat évben a minimálbért fokozatosan emelték, ma már 167 400 forint. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) számítása szerint tehát hatvan százalékkal kellene megtoldani a fizetéseket ahhoz, hogy az eredetileg rögzített szintet elérje.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
