Több általános iskolában jelent meg a koronavírus az elmúlt napokban, osztályoknak rendelnek el karantént. A tanárszakszervezet szerint egyelőre nincs ok pánikra, de oda kell figyelni és többet kell tesztelni.
Egy budai egyházi általános iskola három alsó tagozatos osztályában is karantént kellett elrendelni, annyi volt a megbetegedés – tudta meg a hvg.hu szülőktől. Egy másik, a fővárosi agglomerációban lévő általános iskolában úgy derült ki a tömeges fertőzés, hogy a szülők maguk tesztelték le a gyerekeiket. Miután nagyon sok volt a pozitív teszteredmény, népegészségügyi karantén alá került – két osztályt leszámítva – az egész intézmény. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerzett tudomást az esetről, így került nyilvánosságra.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának a hvg.hu-nak azt mondta, óriási probléma, hogy nincs hivatalos tájékoztatás az ilyen esetekről, pedig a tankerületeknek biztosan van információjuk ezekről. „Az biztos, hogy nincs olyan nagyobb település, ahonnan ne hallottunk volna már fertőzött gyerekekről, tanárokról” – tette hozzá.
Nagy elmondta, rendkívüli szünetet most már csak az Oktatási Hivatal rendelhet el, pedig korábban az igazgatónak is volt joga ehhez. A karantén elrendelése pedig a népegészségügyi központ feladata. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha van tesztelés. De az iskolákban nincs tesztelés.
A Pedagógusok Szakszervezetéhez beérkezett információk szerint is van, ahol osztályok kerültek karanténba, iskolabezárásokról nem tudnak. Totyik Tamás alelnök szerint a helyzet egyelőre tehát nem komoly, nincs ok pánikra, ám ő is kiemeli a hivatalos információk, illetve a tesztelések hiányát.
Egyik szakszervezeti vezető sem érti azt a minap az iskoláknak kiküldött, Kásler Miklós aláírásával szignózott levelet, amely gyakorlatilag leszögezi: nem állhatnak át digitális oktatásra az iskolák, ha olyan korú gyerekek tanításáról van szó, akik már kaphatnak oltást, azaz gyakorlatilag hatodiktól felfelé marad a jelenléti oktatás akkor is, ha vannak beteg gyerekek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
