Két hete kezdődött a tanítás, de már most sokan hiányoznak az iskolákból: leginkább köhögéssel, torokfájással, orrfolyással maradnak otthon.
Egy budapesti általános iskolában tizenegy gyerek hiányzik a harmincból, egy másikban az osztálylétszám harminc, az egész iskola húsz százaléka hiányzik – írja a Forbes, amely megkeresett egy budakalászi gyermekorvost.
Tordas Dániel a lapnak azt mondta, a gyermekorvosi rendelők extrém leterheltséggel dolgoznak az iskolakezdés óta, de a felnőtt praxisban dolgozó kollégáitól is hasonlókat hall. A megbetegedések legtöbbje egyszerű nátha, amely azért okozott most kiugró esetszámokat, mert hirtelen és hosszú kihagyás után indult be újra az aktív közösségi élet az iskolákban.
„Másfél év után szabadult fel az ország annyira, hogy az iskolába is visszatérjenek a gyerekek, a szervezetük pedig hirtelen újra kórokozókkal találkozik” – mondta, hozzátéve: ami korábban csak októberben-novemberben jelentkezett, az idén már szeptemberben legyűri az immunrendszert.
Hozzáteszi: kilenc-tíz hónapja több volt a pozitív, mint a negatív covidteszt a rendelőkben, ez egyelőre fordítva van, de a szülőknek észben kell tartaniuk, hogy a tünetek mögött bármikor állhat a delta variáns, ezért a szülő és az iskola egyéni felelőssége most kiemelten fontos.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
